A férfi és a nő a házasságban már nem két test, ha nem csak egy (Mt 19, 6), személyük és tevékenységük
bensőséges kapcsolatában egymás kölcsönös segítségére és
szolgálatára vannak, egységüket átélik, és egyre szilárdabban érzik a
magukénak. Ez a bensőséges egyesülés hiszen itt két személy
kölcsönös önátadásáról van szó, nemkülönben a gyermekek érdeke is a
házastárs teljes hűségét követeli meg, és sürgeti, hogy fel
bonthatatlan legyen egységük.
Az igazi házastársi szerelem az istenszeretet meg
nyilatkozása lesz, Krisztus megváltó ereje és az Egyház üdvöt szerző
tevékenysége irányítja és gazdagítja, hogy a házastársak valóban
eljussanak Istenhez, magasztos atyai és anyai hivatásukban pedig
segítséget és erőt kapjanak. Ezért a keresztény házastársakat külön
szentség erősíti meg állapotbeli feladataikban és méltóságukban, sőt
erre mintegy fel is szentelik őket; ennek erejével teljesítik házastársi
és családi kötelességeiket, ez tölti el őket Krisztus szellemével,
amely egész életüket hittel, reménnyel és szeretettel hatja át: így
halad előre egyéni tökéletesedésük és egymás kölcsönös megszentelése,
tehát Isten együttes megdicsőítése.
Ezért a gyermekek és mindazok, akik a családi körben élnek,
könnyen rátalálnak a természetes emberi erények, az üdvösség és a
szentség útjára, ha a szülők jó példával járnak elöl, és vezetik a közös
családi imádságot. A házastársak tehát, akiket az apaság és az anyaság méltósága és tiszte ékesít, szorgalmasan teljesítsék a nevelés,
különösen a vallásos nevelés feladatát, amely elsősorban rájuk tartozik.
A gyermekek az új élet a családban a maguk módján
hozzájárulnak a szülők megszentelődéséhez. Hálás szívvel, kegyelettel és
bizalommal viszonozzák szüleik jóságát, és mint hűséges gyermekek,
mellettük állanak a viszontagságok idején és az öregkor magányosságában. Az özvegységet, a házastársi hivatás folytatása képpen
erős lélekkel vállalt állapotot mindenkinek tisztelnie kell. A család
jó szívvel juttasson a maga lelki gazdagságából más családoknak is. A
keresztény család éppen mert alapja a szentségi házasság: Krisztus és az Egyház szeretetszövetségének képmása és részese tegye mindenki számára szinte kézzelfogható vá az Üdvözítő éltető
jelenlétét a világban és az Egyház igazi természetét a házastársaknak
egymás iránt való szeretete, a gyermekáldás nagylelkű vállalása, az
egység meg a hűség ápolása és valamennyi családtagnak szere tettel
teljes együttműködése által.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése