2012. június 21., csütörtök

„Erkölcsi magyarázatok"

Türelmes tehát a szeretet, mert a rosszat türelemmel elviseli. Jóságos pedig azért, mert a rosszért is bőven fizet jóval. Nem féltékeny: nem is tud irigykedni más sikerére, hiszen ebből a világból semmit sem kíván magának. Nem kérkedik, mert csak a lelki jutalmat keresi gondosan, és így a világ szemében nem is akarhat nagynak látszani. Nem cselekszik rosszat, szóba sem jöhet nála az, ami eltér az erkölcsi szabálytól, hiszen ő csali Isten és az embertárs szeretetében buzgólkodik.
A szeretet nem nagyravágyó, mert annyira elfoglalja magát belső dolgaival, hogy más külső dolog egyáltalában nem is érdekli. Nem keresi a maga javát: mindazt, amit itt átmenetileg birtokol, úgy tekinti, mintha nem is az övé volna, hiszen sajátjának semmi mást nem tart, csali azt, amit innen mint maradandót magával vihet. Nem gerjed haragra, mert, ha jogtalanul bánnak is vele, nem enged a bosszú indulatának; csak arra vár, hogy nagy küzdelmeiért majd annál nagyobb jutalmat kapjon. A rosszat nem rója fel, mert annyira törődik lelke állandó tisztaságával, hogy benne nem tűr meg semmit, ami beszennyezné, és ezért minden gyűlöletet gyökerestől kiirt.

 Nagy Szent Gergely pápa Jób könyvéhez írt „Erkölcsi magyarázatok" című művéből

2012. június 19., kedd

50. Zsoltár - "Miserere mei"

Könyörülj rajtam, Istenem, hiszen irgalmas és jóságos vagy, mérhetetlen irgalmadban töröld el gonoszságomat! Mosd le bűnömet teljesen, tisztíts meg vétkemtől! Gonoszságomat beismerem, bűnöm előttem lebeg szüntelen. Egyedül teellened vétettem, ami színed előtt gonosz, azt tettem. Te igazságosan ítélkezel, s méltányos vagy végzésedben. Lásd, én vétekben születtem, már akkor bűnös voltam, mikor anyám fogant. De nézd, te az igaz szívben leled örömöd - taníts meg hát a bölcsesség titkára! Hints meg izsóppal és megtisztulok, moss meg és a hónál fehérebb leszek! Hadd halljam örömnek és boldogságnak hírét s ujjongani fognak megtört csontjaim. Fordítsd el arcod bűneimtől, s töröld el minden gonoszságomat! Teremts új szívet belém, s éleszd fel bennem újra az erős lelkületet! Ne taszíts el színed elől, és szent lelkedet ne vond meg tőlem! Add meg újra üdvösséged örömét, erősíts meg a készséges lelkületben! Akkor utat mutatok majd a tévelygőknek, és megtérnek hozzád a bűnösök. Ments meg a vértől, üdvösségem Istene, s nyelvem áldani fogja igazságosságodat. Nyisd meg, Uram, ajkamat, és szám hirdetni fogja dicsőségedet. Az áldozatok nem szereznek neked örömet, ha égőáldozatot hozok, nem fogadod el. Áldozatom a bűnbánó lélek, az alázatos és töredelmes szívet nem veted meg. Jóságodban, Uram, légy kegyes Sionhoz, építsd fel újra Jeruzsálem falait! Akkor majd tetszenek neked az igaz áldozatok, az égő- és a teljes áldozat, akkor majd fiatal tulkokat visznek oltárodra.

2012. június 18., hétfő

A sátán ellensége minden szépnek, jónak, szentnek.

Jézus nem először találkozott a sátánnal, a rágalmazó, áskálódó ellenséggel. Mennyi ember esett már áldozatul a gőgnek, fény, gazdagság ígérgetésének, velejárójaként a lélek kiüresedésének. Tudjuk, Krisztust is megkísértette a pusztában a sátán. A világot ígérte neki, aki által mindenek lettek, s "nélküle semmi sem lett, ami lett". A mai evangéliumban Gadara környékén két ördöggel megszállott emberrel találkozott. A sátán fél Krisztustól, kéri, "ha kiűzöl minket, küldj a sertésekbe". Nem messze ugyanis sertéscsorda legelészett, és a zsidóknál a sertés tisztátalan állat volt. A sátán ellensége minden szépnek, jónak, szentnek. Harcunkat ellene nem egyedül vívjuk, hanem Jézussal. Nem vagyunk elbizakodott a kísértésekkel szemben, hanem gyengeségem tudatában alázattal kérem az Úr segítő erejét.

Forrás: Adoremus kiadvány 2010 június

2012. június 14., csütörtök

A keresztények...

A keresztények testben vannak, de nem a test szerint élnek. A földön élnek, de a hazájuk az égben van. A fennálló törvényeknek engedelmeskednek, de életmódjuk felülmúlja a törvényeket. Mindenkit szeretnek, őket azonban mindenki üldözi. Nem is ismerik, és mégis elítélik őket, megölik őket, de életre támadnak... Megszégyenítik őket, és a szégyenben éri őket a dicsőség; rágalmaik visszahullnak amazokra. Megrágalmazzák őket, és épp a rágalmak között éri őket a dicsőség. Hírnevüket megtépázzák, de fényesen bebizonyul igaz életük. Szidalmazzák őket, és ők áldással felelnek erre. Megvetik őket, de ők tiszteletet adnak mindenkinek. Jót tesznek, és mégis mint gonoszokkal bánnak velük. Ha kínozzák őket, örülnek, és mintha életre támadnának... Egyszóval: ami a testben a lélek, azok a keresztények a világban...
   A lélek szereti az őt gyűlölő testet és tagjait; a keresztények is szeretik üldözőiket. A lélek be van zárva a testbe, de ő tartja össze az egész testet. A keresztények is úgy vannak a világban, mintha börtönben volnának, de mégis ők tartják össze a világot. A halhatatlan lélek mulandó hajlékban lakozik; a keresztények is e mulandó világban zarándokolnak a mennyei örökkévalóságra várva. A lélek jobbá lesz, ha étellel és itallal nem kényeztetetik el; a keresztények is folyton gyarapodnak, noha nap nap után üldözik őket. Isten olyan fontos őrhelyre állította őket, ahonnan nem szabad elmenekülniük.” (Diognétoszhoz írt levél - II. sz)

2012. június 13., szerda

Csorba Domonkost 50 éve és Kamarás Mihályt 70 éve szentelték pappá

Rubin- és aranymise a ferenceseknél



Két ferences szerzetes ünnepli papi jubileumát június 17-én. Pappá szentelésének ötvenedik évfordulója alkalmából aranymisét mutat be Csorba Domonkos a Rózsadombon lévő Tövis utcai Kapisztrán Szent János-templomban délelőtt 10 órakor, Kamarás Mihály pedig, akit hetven éve szenteltek pappá, a Margit körúti ferences templomban 18 órakor rubinmisét celebrál.
Csorba Domonkos 1933-ban, a bácskai Mélykúton született földműves családban. Baján a barátok templomának ministránsaként ismerkedett meg a ferencesekkel. 1957-ben lépett be a rendbe, 1962. június 17-én, vagyis ötven éve szentelte pappá Szabó Imre püspök. Az esztergomi ferences gimnázium diákjainak prefektusaként működött, majd 1969-től az amerikai magyar ferences kusztódia templomaiban káplánként, plébánosként, majd a kusztódia vezetőjeként működött New Brunswickban, Dewittben, Roeblingben, Ditroitban és New Yorkban. 2005-ben hazatért, azóta a rend rózsadombi templomában lelkipásztor.
Kamarás Mihály atya a második legidősebb tagja a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartománynak. A Békés megyei Alsókamaráson sváb családban születet 1918-ban. Szegeden piarista diák volt, majd belépett a ferences rendbe. Zadravetz István püspök 1942. június 21-én Gyöngyösön szentelte pappá. Hamarosan az akkor visszacsatolt Újvidékre került. A rend ottani kolostorát 1943-ban alapították. Öt ferences szerzetes kezdte meg a munkát, de kettőt hamarosan elvittek tábori lelkésznek. Az Újvidéken maradt három atya, Körösztös Krizosztom házfőnök, Kovács Kristóf és Kamarás Mihály a város és a környező falvak magyar lakosságának lelkipásztori szolgálatát látta el.
A szerb partizánok előretörése 1944 őszén már közvetlen életveszélyt jelentett a ferencesek számára, de ők úgy döntöttek, nem hagyják el a rájuk bízottakat. Mindhármukat súlyosan bántalmazták. Egyikük bele is halt sérüléseibe, a másikat kivégezték, a hármadik szerzetes, Mihály atya, bár szintén kegyetlen ütlegeket kapott, túlélte a gyilkos napokat. „Talán keményebb volt a fejem, mint az övék” – mondta a rend budai rendházában élő szerzetes, akit az 1944-es események után kiutasítottak Jugoszláviából.
Ezt követően Szegeden, Pécsett, Salgótarjánban volt lelkipásztor, az ötvenes években segédmunkásként dolgozott. 1958-tól ismét rendi keretben tevékenykedett Budán, Mátraházán, Esztergomban, New Yorkban és Szegeden. Kiváló Newman- és Morus-fordításai ma is népszerűek.
Hét ferences vértanú – köztük az újvidékiek – boldoggá avatási ügye napirenden van. A szellemileg ma is friss és fiatalos Mihály atya szeretettel emlékszik vissza vértanú társaira, de kissé neheztel is rájuk, hogy őt itt hagyták – közölte az idős atya a Ferences Sajtóközponttal.
Bővebben Kamarás Mihály atyáról:http://www.magyarkurir.hu/de/node/40324

2012. június 11., hétfő

Mátraverebély - Szentkúton egyre többen kérnek személyes áldást


Kegyhelyünkön egyre többen kérnek személyes áldást, és egyre több búcsúhoz kapcsolódik egy-egy zarándokcsoport megáldása. De mi megy végbe az áldáskor? Mi az az áldás? „Te, egyetlen jóság és minden élet forrása, azért alkottál mindent, hogy teremtményeidet áldásoddal áraszd el, és mindenkit boldogíts világosságod fénye által.“ Ezekkel a szavakkal dicséri Istent misekönyvünk negyedik eucharisztikus imája. Minden áldás forrása és eredete a mindenek fölött áldott Isten. Ebben a mondatban megtaláljuk áldás szavunk két legfontosabb értelmét. Az áldás egyrészt adomány Istentől: gazdagságának, szeretetének és ajándékainak közlése. Másfelől a megajándékozott ember tisztelettel és engedelmességgel válaszol Istenének:
áldja és magasztalja őt mindazért, amit tőle kapott. Az áldás az egyik olyan cselekményünk, amely talán a legközelebb áll nem csupán a hívőkhöz, de hitében megfogyatkozott társadalmunk szélesebb rétegeihez is. Mivel az áldáshoz „nem kötelező” előzetes gyónás, ezért a Balázs-áldás idején igencsak megszaporodik a templomlátogató áldáskérők száma, és a Szent István napi települési ünneplések sem képzelhetők el kenyérmegáldás nélkül – sajnos jórészt a hittől eltávolodott „közönség” előtt. Isten biztosan tudja, hogy mi történik az ilyen emberek lelkében, azonban az is látható, hogy amikor az áldásnál hiányzik a hittel imádkozó, hálaadó közösség, vagy legalább egyetlen imádkozó hívő, akkor az áldás puszta szenteltvíz hintéssé és néhány jámbor fohász elmondásává zsugorodik. Az autók visszapillantóján vagy a diszkóba igyekvő fiatalok nyakán bajelhárító vagy esztétikai okokból igen gyakran ott díszlik a megáldott rózsafüzér, amivel kapcsolatban persze nem árt, ha újra és újra tudatosítjuk magunkban, hogy a tárgyak és épületek megáldása is mindenekelőtt az azokat használó ember üdvösségét hivatott szolgálni, és leginkább akkor hatékony, hogyha az azzal élők komolyan veszik a hitüket. Az áldások végzésére Magyarországon évtizedek óta csupán egy előzetesen kiadott kis füzet áll rendelkezésre, emiatt azok ünneplése gyakran a minimumra: az áldó könyörgés elmondására szorítkozik. Pedig az áldáskérés lényeges része lenne az isteni Ige hirdetése a résztvevők hitének felszítására, valamint a hálaadó, áldást kérő imádság. Ezek nélkül az áldó imádság könnyen elmozdulhat az isteni kegyelem eltárgyiasítása felé, és babonás képzeteket kelthet. Pedig az egyház mindig is tudatában volt annak, hogy csakis azért adhat áldást, azért kérheti Isten áldását másokra, mert Isten, aki minden áldás forrása, engedélyt adott rá, sőt megbízta azzal. Éppen ezért az áldások ünneplésénél lehetőleg mindig kapjon hangsúlyt az áldást kérő közösség figyelmes imádsága és közreműködése. S végezetül sose felejtsük el az áldás tulajdonképpeni célját: az Isten áldását hálaadással befogadó hívő azt a feladatot kapja, hogy maga is áldássá váljon a világban. Az egyház azáltal lesz az üdvösség egyetemes szentségévé (vö. LG 48), hogy a hívők az Istentől kapott örömet, áldást és életet továbbadják felebarátaiknak, megjelenítve, közel hozva ezzel minden ember számára a mindenek felett áldott Isten ajándékozó szeretetét.

Dr. Káposztássy Béla
teológiai tanár
forrás: Szentkút újság 2012/1

2012. június 6., szerda

Gyalogos zarándoklat a Sarlós Boldogasszony búcsúra 2012 Június 29 - július 1.

A Ferences Világi Rend szervezésében indul a Sarlós Boldogasszony búcsúra a gyalogos zarándoklat. Június 29-én reggel 6:00-kor gyülekező Eger Kisasszony utca 1. Kisboldogasszony kápolna, részletek ismertetése, majd imádság és áldás 6:30-kor. Lelki vezetőnk Dr. Racs Csaba atya Egerbakta, Egerbocs, Bátor, Hevesaranyos plébánosa, aki rendszeresen vezet gyalogos zarándoklatokat. Mindennap Szentmisében részesülünk, van lehetőség a gyónásra is. Imádságos lelkületet mindenki hozzon magával. Az úton Assisi Szent Ferenc életével, regulájával és hívekhez írt levelével foglalkozunk és elmélkedünk róla. A zarándoklatra nem csak a fiatal jegyeseket, házasokat, együtt járókat, gyermekre vágyókat és gyermeket várókat hívunk és várunk. Bárki részt vehet rajta, ki szeretne a Ferences Világi Rendel ismerkedni vagy csak általa megfogalmazott saját kérésért, kegyelemért akar zarándokolni. A zarándoklatot mindannyian felajánljuk a Boldogságos Szűz Máriának és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Magyarország és a Ferences szerzetesrendek gyarapodásáért.

Útvonalunkat meghatározza, hogy régi ferences hagyományt megőrizve igyekszünk azokat az utakat, településeket követve haladni, melyeken az egri ferences atyák kísérték a zarándokokat Mátraverebély - Szentkútra. A teljes út hossza 70 km, melyet 2 nap alatt teszünk meg. Napi kb. 30-35 km, azért írom, hogy körül belül, mert első sorban földutakon, erdőn, mezőn, réten dombon át haladunk. Célunk a biztonságos gyaloglás az, hogy természetben haladjunk, ne az autó út szélén. Hiszen a lábnak könnyebb a föld utakat járni. Kismértékben előfordul majd az út során, amikor az aszfaltos útra kényszerülünk. Utunkon többször megállunk, kereszt és templomnál és persze enni is. Útvonalunk a természeti adottságok miatt sajnos nem babakocsi barát : (  Ezért javaslom a kisgyermekes családoknak, hogy a búcsúra érkezzenek.

6:30-kor indulunk gyalogosan Egerbaktára, majd Sirok, Recsk, Mátraderecske településeken át Mátraballára, ahol töltjük majd az éjszakát. Itt vendégházban kapunk szállást és vacsorát. Reggel útnak indulunk Mátramindszent, Dorogháza, Bátonyterenye és végül estére Mátraverebély - Szentkútra érünk. Keresztutat járunk, a ferences atyáknál a Zarándokházban kapunk szállást. Délelőtt pedig a Sarlós Boldogasszony búcsún veszünk részt, melyet Bíró László családpasztorációs püspök atya celebrál, a Szentmisében a jegyesek, fiatal házasok, gyermekre vágyók és gyermeket várók áldásban részesülnek 

Vissza Egerbe kisbusszal érkezünk, tehát a Sarlós Boldogasszony búcsút követően haza indulunk. Ha valakinek más terve van vagy nem Eger felé utazik, akkor kérem jelezze, hogy nem kíván élni az Egerbe utazás lehetőségével. Vasárnap délutánra Egerben vagyunk, tehát, ha valakinek van elég ereje, akkor hétfőtől felveheti a munkát a munkahelyén. : )

Kérünk mindenkit, hogy esőkabátot, jó és a rossz időnek megfelelő túrázáshoz alkalmas ruházatot és cipőt vegyen fel vagy hozzon. Ami még szükséges 3 napi hideg élelem, elegendő inni való.  Zarándoklatunkon kis hátizsákba a legszükségesebbeket pakoljunk hiszen ezt magunk visszük, a nehezebb csomagot autó szállítja, amit este megkapunk.
Részvételi díj 3500 Ft.

Jelentkezést a egrinorma@gmail.com elérhetőségre várjuk.

Istentől áldott készülődést kívánunk!
Pax et bonum!

Szabó Tamás és Anita
Ferences Világi Rend tagjai

I.Gyalogos zarándoklat indult 2011 július 1-jén Egerből Mátraverebély – Szentkútra a Sarlós Boldogasszony búcsúra
Meghívunk egy útra
Készüljünk a Sarlós Boldogasszony búcsúra és zarándoklatra
Családok Éve alkalmából különösen fontos esemény a Sarlós Boldogasszony búcsú. De miért mennyünk gyalog, zarándokolva a kegyhelyre?
Szent a házasság és a család
Boldog II. János Pál ereklyével gazdagodik Szentkút

Sarlós Boldogasszony ünnepén 
"ereklye nyilvános tiszteletére mostantól a gyermekre várók zarándoklatán lesz lehetőség"
II. János Pál pápa - Az élet és a család védelmezője
"Boldog II. János Pált elsősorban a családok védőszentjeként tisztelik"....
Mitől "Sarlós" a Boldogasszony?
1944-ben Gyalogos zarándoklat indult Egerből Mátraverebély - Szentkútra EGER lap hasábjain jelent meg ez a felhívás




2012. június 5., kedd

Korábbi lelkigyakorlatokról, valamint a nővérektől tanúságtételeket olvashatsz

A blogra folyamatosan felkerülő anyagokból ide gyűjtöttem azokat melyek korábbi a Ferences Szegénygondozó Nővérek által tartott lelkigyakorlatokról szólnak olyanoktól, akik ezen részt vettek, vagy a nővér aki épp tartotta. De azokat az írásokat is megtaláljátok melyek a nővérek hivatásuk történetét, tanúságtételét mutatja be. Igyekeztem úgy összeállítani az anyagot, hogy a kereső lányok megtalálhassák hivatásukhoz, Isten keresésükhöz a válaszokat. Valamint ezek a beszámolók, személyes tapasztalatok, örömteli visszajelzések is. Arra utalnak, hogy a hivatástisztázó lelkigyakorlaton minden jó megeshet azzal aki ezen részt vesz. Van olyan, aki már tudja, hogy mi a hivatása és eleve így érkezik, de van akinek éppen ez kell hozzá, hogy ráébredjen melyik út az övé. De egy biztos ez a hét közelebb visz Isten és önmagam megismeréséhez melyhez a Ferences Szegénygondozó Nővérek hozzá teszik a maguk varázsát, közvetlenségüket, ide vágó kérdéseiket, melyek előmozdítanak bennünk a lelkünkben egy olyan hatást amivel közelebb kerülünk egymáshoz, az Úrhoz. 

Tanúságtételek:
Egy hivatás tisztázódásának története
„Mert nem azáltal tökéletesedünk, amit teszünk, hanem azáltal, ami velünk tétetik!”  
Hivatások vasárnapja április 29. 
Felismerted már a hivatásodat? 
A nővérek lelkigyakorlatán voltam... 
M. Veronika nővér beszámolója a hivatástisztázó lelkigyakorlatról  
Mit jelentett számomra a fogadalomújítás?  
Mi ad erőt a Szegénygondozó Nővéreknek?  
Mit jelent számomra a Betániában dolgozni?
Jubiláns Eszter nővérünk
Február 2.-a a szerzetesi hivatásokért való imanap - M. Klarissza nővér gondolatai  
M. Klára nővér: "Nagy szüksége van erre a világnak..."  
Hogyan lehet a 21. században olyan életet vállalni, amelyből hiányzik az önérvényesítés a divat, a pénz, a hatalom?
M. Ágnes: Örökfogadalom, mint válasz egy meghívásra  
M. Klarissza nővér hivatása I. rész 
M. Klarissza nővér hivatása II. rész 
M. Klarissza nővér hivatása III. rész 
M. Klarissza nővér hivatása IV. rész 
M. Klarissza nővér hivatása V. rész

2012. június 4., hétfő

Hivatástisztázó lelkigyakorlat a Ferences Szegénygondozó Nővérek szervezésében 2012

Hivatástisztázó lelkigyakorlat a Ferences Szegénygondozó Nővérek szervezésében Mátraverebély - Szentkúton július 16-21-ig, jelentkezés július 5-ig. Szeretettel hívnak a nővérek 17 és 35 év közötti hajadon lányokat, akik még nem döntöttek vagy még nem tudnak dönteni életállapotukkal kapcsolatban; nemcsak azokat várják, akik szerzetesi hivatásban gondolkodnak, hanem azokat is, akik házasságra, családra vágynak. A nővérek közvetlenek, jó kedélyűek és teljes mértékben nyitottak a jelentkezők felé. Jelentkezéssel kapcsolatos elérhetőség, ahova a kérdéseket is lehet címezni: ersek.anna1@gmail.com vagy a telefonos elérhetőség: 32/370-639. Korábbi lelkigyakorlatokról, valamint a nővérektől tanúságtételeket olvashatsz a http://hivatas.blogspot.com oldalon

2012. június 2., szombat

"Ha a magad szegénységét tekinted,"

Lelkesedj Jób istenszeretetéért, és lásd meg, hogy buzgósága mennyi jót fakasztott. Gondold meg nagy jutalmát, és minden szenvedésed, állapotod megnyugvást kelt.
A boldog és nemes lelkű Jób úgy ül otthon, mintha az egész világ szeme rajta volna, és bajainak elviselésével azt hirdeti, hogy mindent lelki megnyugvással kell eltűrnünk, és nem szabad engednünk a ránk törő csapásoknak. Nincsen, újra mondom, nincsen olyan emberi baj, amelyből ne tudnánk lelki hasznot kamatoztatni.
Ha a magad szegénységét tekinted, gondolj ennek az igaz embernek a szenvedésére, és rögtön erőre kapsz, a csapás miatt pedig bánatod erejét veszti.
Nem Isten oka a csapásoknak, hanem az emberek gonoszsága. Akik Istenért szenvednek, koronát nyernek.

(Aranyszájú Szent János szentbeszédeiből)

2012. június 1., péntek

Kemény beszéd. Ki hallgatja?

Amit magadhoz veszel, az ennek a mennyei Kenyérnek, Krisztusnak a teste, és ennek a szent Szőlőtőnek a vére. Amikor ugyanis a megáldott kenyeret és bort tanítványainak nyújtotta, így szólt: Ez az én testem, ez az én vérem (Mt 26, 26-27). Higgyük tehát azt, akinek hittünk, az Igazság megtévesztést nem ismer.
     Amikor saját testének evéséről és vérének ivásáról beszélt, a tömeg megrökönyödött, és így zúgolódott: Kemény beszéd. Ki hallgatja? (Jn 6, 60). Ezért, hogy égi tüzével megsemmisítse az olyasféle gondolatokat, amelyeknek az elkerüléséről már előbb is szóltam, ezt fűzte hozzá szavaihoz: A lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Hozzátok intézett szavaim lélek és élet (Jn 6, 63). 

Szent Gaudentius bresciai püspök értekezéseiből