2011. december 31., szombat

Adjon Isten minden jót ez új esztendőben,

szántóföldek, szőlőhegyek teremjenek bőven.
Adjon Isten örömet és ne adjon könnyet,
minden napja boldog legyen ez új esztendőnek.
Harmatozzék mireánk istenáldás bőven,
virradjanak szebb napok ránk ez új esztendőben.
Boldog újesztendőt kívánni jöttem én
ennek a szép téli napnak sugárzó reggelén.
Kamrájukba sok jót, házukba békét,
szívükbe boldogságnak áldott csendességét.
Tervekhez szerencsét, munkához kedvet,
mindenféle földi jóból a legkedvesebbet.
Kérem a Jó Istent, adjon áldást rájuk,
hogy az új év minden napját boldogan járhassuk!!!

2011. december 29., csütörtök

"Ezt az utat Jézus Krisztus megmutatta és – azt gondolom –, hogy ez az út járható mindannyiunk számára"...

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes szerint ma, amikor megmaradásunk esélyeiről töprengünk, többnyire csak fizikai, biológiai megoldásokat keresünk, melyekkel túlélni véljük a küzdelmes hétköznapokat és gyakran megfeledkezünk a humánerőforrásokról, gondolkodásunk alapjáról, megmaradásunk zálogáról, anyanyelvünkről, kultúránkról és nem utolsósorban, hitünkről.
– Advent első napjait írjuk. Feszültségben él majdnem mindenki. Válság söpör végig egész Európán, mindenki rohan. Hogyan lehet mégis megálljt mondani és felkészülni az ünnepre?
– Úgy gondolom, hogy Adventnek a lényege az, hogy vágyódunk Isten után, vágyódunk az ő országa után, hogy békében, egy jobb világban éljünk. És minél nehezebb ez a helyzet, annál inkább élénk ez a vágy bennünk.
– Idén ősszel meghirdette a Szent István-tervet.Talán ezek az Adventi meghitt, csendes pillanatok alkalmat kellene adjanak arra is, hogy politikusok, közéleti személyiségek, egyszerű emberek egyaránt elgondolkodjanak ezen és fontolóra vegyék. Mi is az a Szent István-terv?
– Lehet, hogy naiv vagyok, vagy álmodozó, de én tényleg hiszem azt, hogy Isten, Jézus Krisztus nem csak kéri tőlünk azt, hogy imádkozzunk azért, hogy az ő országa eljöjjön, hanem összefogással, becsületes munkával fel tudnánk építeni.
– És azt mondja, hogy a munkát népneveléssel kell kezdeni. Vagyis?
– Igen, ezt a vágyat kellene valahol a szívünkben felébreszteni, meg azt, hogy tiszteljük egymást, tiszteljük a környezetünket, a másik véleményét és ne féljünk a munkától, ne féljünk nekiállni. És tényleg, Adventben néhány fát elültetni, megnyesni a szőlőtőkénket, rendet teremteni.
– A Szent István-terv egyik másik pillére, hogy helyre kellene állítani a demográfiai egyensúlyt. Ezt hogyan képzeli?
– Nagyon érdekes, hogy Karácsonykor azt ünnepeljük, hogy Isten közénk jött. Karácsony Jézus 30 éves názáreti élete válasz nem csak a 2000 évvel ezelőtt élt emberek kérdéseire, hanem mindannyiunk kérdésére. Tehát Jézus nem kiosztotta Pilátust, meg Heródest, és nem felszámolta a rabszolgatartást, hanem Názáretben élt 30 éven keresztül, szülőföldjén, szerettei körében, becsületes munkával. Nem küldött a mennyei Atya neki mannát. Ő azt mondta, én vagyok az út, ez az út. Tehát egy keresztény ember, aki Krisztus-követő akarna lenni, ugyanezt kellene tegye, merje szeretni a szeretteit, akiket isten neki ajándékozott, merje vállalni a szülőföldjén az életet. Ezt az utat Jézus Krisztus megmutatta és – azt gondolom –, hogy ez az út járható mindannyiunk számára. Ha magunkba nézünk, lelkünk mélyén úgyis azt a vágyat érezzük, hogy ott valahol, szülőföldünkön egy kis doromboló csempekályha mellett a gyerek, az unoka ottan mászik, és béke és szeretet van a családban. Erre vágyunk. Merjük akkor ezt felvállalni és megvalósítani!


2011. december 27., kedd

Először nehéz volt elfogadni, hogy a gyónóknak „nem mindegy, hogy ki a jó Isten magyar hangja”....

















Az egyik legnehezebb feladat volt számomra a pappá szentelésem után, hogy gyóntassak. Az első élményem sem segítette ezt. A szegedi Havas Boldogasszony - búcsún történt, hogy „mély vízbe dobtak”. Tapasztalatlanként a gyóntatófolyosó egyik homályos sarkában levő gyóntatószékbe ültem be azzal, hogy oda úgy sem jön senki. Pedig saját „gyakorlatom” alapján (esztergomi diákként a templom hátsó, sötét sarkában levő kápolnai gyóntatóhoz szoktam sorba állni) tudhattam volna, hogy „népszerű” hely lesz. Aztán az évek múltával egyre jobban megkedveltette velem az Úr ezt a szolgálatot. Miután az ízületi betegségem is segített („meglassított az Úr, és megszerette velem az ülő munkát”), egyre többször és egyre többeknek „ültem rendelkezésére”.
        Először nehéz volt elfogadni, hogy a gyónóknak „nem mindegy, hogy ki a jó Isten magyar hangja”. Féltem (és talán meg egy picit félek is), hogy személyem jobban előtérbe kerül, mint kellene. De azt nekem is el kellett fogadnom, hogy Isten minket, papokat tud használni arra, hogy kegyelme túláradjon.
       Szentkúton az a nagyon jó, hogy a gyóntatószékek nyitottak: nemcsak a gyóntató latja a sorban várakozókat, hanem azok is látják a papot. Láthatják, hogy „ott van”, hogy esetleg mar nehezebben bírja az ülést (három óra ülés után kényelmetlen tud lenni a gyóntatószék), hogy gesztikulál, hogy ébren van. Természetesen arról is születhet a várakozó testvérekben benyomás, hogy „ügyes-e” a gyóntató (elég ütemesen végzi-e). Azért itt meg kell jegyezni: mindegy, hogy mennyien várakoznak, ha szükséges, rá kell szánni a bűnbánatot tartóra az időt, hogy tisztultan távozhasson.1995 óta járok rendszeresen Szentkútra gyóntatni. Az első időben néha volt, hogy a fáradtságom miatt „nyűgösebb” voltam. Mostanra kialakult bennem, hogy nem én vagyok a fontos a szentségben, hanem a szentség forrása (maga az Isten) és a megtérő. Mivel azonban a kegyelemnek „csatornája” vagyok, számomra is isten élmény a szentség kiszolgáltatása. 
       A következő példa nem Szentkúton történt velem. A hivatalos, kijelölt időmben ültem a gyóntatószékben, amikor benyitott a gyónó. Elmondott egy egyszerű, akár átlagosnak is mondható bűnlistát. Szinte mielőtt elkezdte volna, de még tényleg nagyon az elején, megfogalmazódott bennem egy kérdés. Megkérdeztem. Válaszul a gyónó – szinte szóról szóra – megismételte az előzőeket. Nem tettem mást, újra feltettem az előző kérdést. A reakció erre az volt: „Honnan tudja az atya, hogy ez a kérdés több hete foglalkoztat?” „Én nem tudom. De van valaki, aki itt jelen van, és ő tudja.” A gyónó meggyőződött arról, hogy Isten, akivel szinte összeveszett már, választ adott számára. Nekem is komoly istenélményt jelentett ez az eset. Talán pontosan ezért szeretek nagyon gyóntatni: újra meg újra megtapasztalhatom Isten jelenlétet a szentségben. Ez pedig megerősít engem is hivatásomban, hitemben. És ahogyan biztathatom a gyónót, hogy ne azt határozza el, hogy ezután mit nem tesz meg az Istenért (elsősorban a bűn kerülésére szoktunk figyelni), hanem azt, hogy Isten végtelen szerelméért mi mindent tesz majd meg! Nem árt a pozitív gondolkodás, sőt…
Remélem, hogy Isten még sokáig megtart, hogy a hívő testvérek rendelkezésére tudjak ülni. Szoktam mondogatni a rendi közösségben: ha már menni sem tudok, majd kigurítotok egy kerekes széken a gyóntatóba, aztán a nap végén meg vissza, mert azt is remélem, hogy a kezemet még sokáig fel tudom emelni, hogy a feloldozás szavai alatt a megtérő feje fölé terjesszem!

fr. Szabó József ofm

forrás: Szentkúti újság 2011 évvége

"Boldog II. János Pált elsősorban a családok védőszentjeként tisztelik"....

Szent István vértanú napján, december 26-án zsúfolásig megtelt Mátraverebély-Szentkút temploma. A nemzeti kegyhelyen az ünnepi szentmisét Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius celebrálta.

Az érsek szentbeszédében Isten látható valóságát hangsúlyozta, amely az Apostolok Cselekedeteiben Szent István vértanúságakor különös hangsúlyt kap. Ugyanennek a láthatóságnak a középpontba állítása késztette Assisi Szent Ferencet a betlehemi jászol elkészítésére a grecciói barlangban – mondta a nuncius –, hiszen a szent így akarta megmutatni, hogy Isten emberi szeretettel szerethető, körülvehető, mintegy „ránk szorul”, amire „gyermekléte” is utal. Szent Ferenc a betlehemállítással olyan maradandó művet hozott létre az egyházban, amely ma is meghatározza templomaink karácsonyi miliőjét. Az apostoli nuncius utalt a Szűzanya szerepére is, aki anyaként Fia köré gyűjti össze az egyházat, és szólt a kegyhely templomának basilica minor titulusáról is: ez olyan benső kötelék, amely a zarándokhelyet látogatókat összekapcsolja a Szentatyával.

A szentmise után a pápai követ a Krakkóból érkezett Boldog II. János Pál-ereklyével áldotta meg az elé járuló családokat és Wojtyla pápa tisztelőit. A családok nagy közbenjárójának ezzel az áldó gesztusával zárult a Család éve a nemzeti kegyhelyen.
A lengyel pápa ereklyéjét Stanislaw Dziwisz bíboros, a korábbi pápa személyi titkára adományozta Szentkútnak. Krakkó érseke olyan szövetdarabot küldött, amely II. János Pál vérével van átitatva. „Nemzeti kegyhelyünk mostantól közvetlen találkozási pontot tud biztosítani II. János Pál pápa szellemiségével – mondta Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató a Ferences Sajtóközpontnak –, hiszen az ereklyék arra emlékeztetnek bennünket, hogy Isten természetfölötti szeretete az érinthető, hús-vér valóságban, vagyis a történelem természetes idejében valósul meg a szentek által.”
Az ereklye nyilvános tiszteletére mostantól a szerzetesek világnapján (február 2.), a fatimai búcsún (május 13.), a gyermekre várók zarándoklatán (július 1.), valamint az Isteni Irgalmasság Mozgalom zarándoklatán lesz lehetőség, mondta a kegyhelyigazgató.
A világegyházban Boldog II. János Pált elsősorban a családok védőszentjeként tisztelik, és elsősorban azok a családok kérik közbenjárását, akiknél a gyermekáldás nehézségbe ütközik. Szentkútra is sok olyan házaspár zarándokol, akik hasonló problémával küzdenek. Mostantól ezek a családok a szentkúti ferencesektől kérhetik, hogy az ereklyével személyes áldásban részesülhessenek, kiesdve a Szűzanya és Boldog II. János Pál pápa közbenjárását.


Fotó: Kakuk Erika

forrás: Szerdahelyi Csongor Ferences Sajtóközpont

2011. december 26., hétfő

"Jöjjön el a te országod".....

Jöjjön el a te országod" - imádkozzuk mindennap a Miatyánkban. Emlékszem, édesapám egy egész egyszerű kis verset írt, mégis hét év börtönt kapott érte.
Én már egész nyíltan beszélgethetek arról, amit hiszek, nincs megtorlás, legalábbis olyan mértékű...
Bethlen Gábor azt írja, hogy bár békeszerető ember, mégis negyven csatában több mint háromezer ember életét ontotta ki, hát ehhez képest tényleg fejlődik a világ.
Én hiszem azt, hogy tényleg kibontakozik. Hiszem azt, hogy erőfeszítésünk nem fölösleges, az eljövendő Isten országának az alapköveit, falait, tornyait rakjuk közösen.
Mint ahogy eljön a tavasz, a szép idő, ugyanúgy hiszem, hogy el fog jönni Isten országának a mind jobb, mind nagyobb kibontakozása.
Nagyon gyakran mondogatom, hogy számomra minden gyerek olyan, mint egy csoda. Hiszem, hogy a világ legnagyobb művésze, a Jóisten teremtette az embert, a kisgyermeket, az utcagyerekeket is. És én kollégáimmal azt szeretném, hogy a gyerekekből az Isten által beléteremtett szépet, jót kihozzuk, kibontakoztassuk.
Szerintem sokkal több lehetőség van a világban, mint amennyi megvalósul.
Én mindig azt mondom, amikor egy új gyereket befogadunk, hogy lehet, hogy ő lesz a XXI. század József Attilája, vagy talán ő fogja felfedezni az AIDS elleni orvosságot.
Isten ajándékba adott a magyar nemzetnek is, az emberiségnek is gyermekeket, és az lenne jó, hogyha segítenénk őket kibontakozni.

forrás:franka-egom.ofm.hu
2005. február 23.
 

2011. december 23., péntek

A jászol bölcsője a Duna 2 TV műsorán december 24. szombat 20:20 - 21:00


Magyar dokumentumfilm (40')

Az egész világon elterjedt szokás, hogy karácsony estéjén a bibliai eseményeket megörökítő jászolt állítanak a templomokban, vagy a falvakban és kisvárosok környékén a természetben Jézus születése misztériumának felidézésére. A hagyomány eredete azonban kevésbé ismert. Felkeressük a jászolállítás legkorábbi emlékhelyét Rómában, Grecciót, ahol 1223-ban Assisi Szent Ferenc az első élő jászolt állította. Ellátogatunk a római 100 jászol kiállításra és a Nemzetközi Jászolmúzeumba, ahol a világ minden tájáról összegyűjtött betlehemeket őrzik. Végigsétálunk a tiroli hegyvidéken épült jászolösvényen, amely a ma is élő hagyomány egyedi látványossága.
Szerkesztő: Matula Ágnes

A háromkirályok rejtélye DUNA Televízió műsorán december 24. szombat 12:15


DUNA Televízió december 24. szombat 12:15 - 13:15

magyarul beszélő, francia-spanyol dokumentumfilm, 52 perc, 2008

rendező: Stéphane Bégoin
forgatókönyvíró: Sonia Páramo, Stéphane Bégoin

Az Újszövetség egyik legszívmelengetőbb története három öreg királyról szól, akik egy csillagot és angyali útmutatást követve útnak indulnak a Távol-Keletről, hogy üdvözöljék a nemrégiben született Messiást, azaz a "Megváltót". A négy evangélium közül csupán Máté evangéliuma tesz említést a három királyról, akik minden veszéllyel dacolva felkeresik az újszülött Jézust.
A dokumentumfilm teológusok, tudósok és történészek véleményét összegezve, konfrontálva próbálja kihámozni a mesés történet mögötti valóságot.

2011. december 22., csütörtök

Boldog II. János Pál ereklyével gazdagodik Szentkút


 A Családok éve alkalmából hazánk apostoli nunciusa, Alberto Bottari de Castello érsek karácsony másnapján, vagyis december 26-án Mátraverebély-Szentkúton 11 órakor ünnepi szentmisét mutat be, és megáldja a jelenlévő családokat a kegyhely új, Boldog II. János Pál-ereklyéjével.

Beer Miklós váci püspök közbenjárására Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek, a korábbi pápa személyi titkára adományozta az ereklyét Szentkútnak. Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató a Ferences Sajtóközpontnak elmondta, hogy az érsek olyan szövetdarabot küldött számukra, amely II. János Pál vérével van átitatva. „Nemzeti kegyhelyünk mostantól közvetlen találkozási pontot tud biztosítani II. János Pál pápa szellemiségével – mondta a ferences szerzetes –, hiszen az ereklyék arra emlékeztetnek bennünket, hogy Isten természetfölötti szeretete az érinthető, hús-vér valóságban, vagyis a történelem természetes idejében valósul meg a szentek által. A pápa utolsó életszakaszából származó vérereklyének különösen nagy jelentősége van számunkra, magyarok számára, hiszen emlékeztet a harminc éve, 1981-ben elkövetett merényletre, a kommunizmus rémtettére, amellyel meg akarták ölni Boldog II. János Pált, de egy oltalmazó kéz megmentette az életét. A merénylet a fatimai Szűzanya ünnepén történt, ezzel Isten maga magyarázta el nekünk a később nyilvánosságra hozott fatimai titok jelentését.”

A kegyhelyigazgató elmondta, hogy az ereklye nyilvános tiszteletét mostantól a szerzetesek világnapján (február 2.), a fatimai búcsún (május 13.), a gyermekre várók zarándoklatán (július 1.), valamint az Isteni Irgalmasság Mozgalom zarándoklatán tudják biztosítani, illetve amennyiben az egyházmegyék kérik, saját, programjaikra is szívesen rendelkezésükre bocsátják a relikviát.

A világegyházban Boldog II. János Pált elsősorban a családok védőszentjeként tisztelik, és különösen azok a családok szokták a közbenjárását kérni, akinél a gyermekáldás nehézségbe ütközik. Szentkútra is sok olyan házaspár zarándokol, akik hasonló problémával küzdenek. Mostantól ezek a családok a szentkúti barátoktól kérhetik, hogy az ereklyével személyes áldásban részesülhessenek, kiesdve a Szűzanya és Boldog II. János Pál pápa közbenjárását.

Budapest, 2011. december 22.
Szerdahelyi Csongor, Ferences Sajtóközpont