2012. november 4., vasárnap

FR. ROCKENBAUER BARNABÁS OFM - 7. A osztály prefektusa

Megérkeztem tarisznyával a vállamon és benne: a termőföld szeretete, az eleven világ csodálata és a sportok iránti tisztelet, amit magammal hordok életem minden útján, amíg a lábam bírja
Sárváron születtem, Hosszúperesztegen (Vas megye) töltöttem gyermekéveimet. A tanulást mindig megelőzte a saját gazdaságunk körüli fizikai munka és a sportokhoz kötődő érzékenységem, ami hosszabb tanulmányi útra „kényszerített”. Igazán az alapoktól indulhattam az oktatási rendszer lépcsőin: általános iskola (Hosszúpereszteg), szakmunkásképző (növénytermesztő gépész, Vép), szakközépiskola és technikum (gépszerelő, Körmend).
A középiskolás évek kollégiumi és a sportban elért sikerei nagyban meghatározták a hitéletem alakulását. Hálával és köszönettel tartozom az Istennek azokért az emberekért, akiket azokban az években mellém állított vagy elvett tőlem. A sportolás adta élmények, sikerek/kudarcok, barátságok a támaszai mindannak, amit emberség és hit dolgában adni tudok, de a ferencességem gyökerei is ide nyúlnak vissza.
Ferences pályafutásom kiindulópontja Huszár Imre P. Jeromos atya (néhai Franka igazgató) életpéldája és a vele való találkozás. Kegyelemnek tartom, hogy zalaegerszegi szolgálatának utolsó éveiben támasza lehettem az időskor lépcsőin. Nagyszerű testvérek segítettek a ferences lelkiség tanulásának állomásain: Szécsény (noviciátus) – P. Barsi Balázs, Szeged (teológia) – P. Kálmán Celerin mint lelkivezetőm. A teológiai tanulmányok mellett párhuzamosan megszereztem az UEFA „D” és „B” licences labdarúgó edzői oklevelet, amit nagy becsben tartok, hiszen nemzetközileg is elismert szakemberektől tanulhattam (Mezey György és Both József, aki frankás diák volt). A teológia után kiegészítő képzésként sport és ifjúsági lelkigondozói diplomát szereztem azzal a céllal, hogy a sport nekem adott adományait képes legyek másoknak is továbbítani, elsősorban a szellemiséget, amiben felnőhettem.
Zalaegerszegen eltöltött közel 10 évemnek három jelentős pillére van: a megyei kórház osztályain súlyos betegek lelkigondozása és kísérése, a zalai sportéletben aktívan szerepet vállalhattam és az önkormányzati iskolák/óvodák hitoktatásba egy teljesen más szemlélettel tudtam hatékonyan jelen lenni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése