2012. november 13., kedd

A Szentlélek: szeretet



A Szentléleknek a Bibliában felsorolt három különböző vonása – ajándék, közösség, öröm – egyetlen dologra utal, amelyik mindezeket tartalmazza: a szeretetre.
Az ajándék a szeretet jele. „Isten ajándékai között ennél nincs kiválóbb. Ez az egy, ami szétválasztja az örök ország fiait és a kárhozat fiait. A Szentléleknek más ajándékai vannak, de szeretet nélkül semmit sem érnek” (Szentháromságról XV).
A közösség is a szeretet jele és tükröződése. A szeretet úgymond a közösség tartalma, mert az biztosítja a személyek között a tökéletes és mély egységet. A közösség nem más, mint több, lélekkel és értelemmel megáldott lény találkozása a szeretetben.
Végül is honnan származik az öröm és a vidámság, ha nem szeretetből, s abból, hogy szeretnek minket? Minden lényben van – mondja Ágoston – egyfajta gravitációs törvény, amellyel saját egyensúlyi és nyugalmi helyzetét keresi. Az értelmes lények számára ez a vezérelv a szeretet. A szeretet, - ami miatt szívünk Istenhez igyekszik és nyugtalan, míg meg nem nyugszik benne, - a Szentlélek, „aki az az ajándék, amelyben a nyugalmat élvezzük, amelyben Téged élvezünk.”
A Szentlélek Isten, aki Istentől származik, amikor az embereknek adatik, meggyújtja bennünk a szeretet tüzét Isten és ember iránt, és Ő maga is szeretet. Az ember magától nem szeretheti Istent, csak Ő adhatja meg hozzá a képességet. Ezért mondja folytatólagosan: „Azért szeretjük őt, mert Ő előbb szeretett minket” (1Jn 4,10).
Milyen szeretetről van tehát szó? Elsősorban nem a mi Isten iránti szeretetünkről, hanem Isten szeretetéről, amelyik a testvérek iránti szeretetre indít. Ez az a szeretet, amelyet Pál a karizmák legnagyobbjának és legmagasztosabb útnak hív (vö. 1Kor 12,31). A karizmák legnagyobbja azért, mert összetartja a részeket, az a forrás, amelyből az összes karizma fakad: nem egy karizma a többi mellett, hanem a legmagasztosabb. Egyszóval Ő maga a karizmák ajándékozója: a Szentlélek.
A törvény két legnagyobb parancsa a Szentlélekben egyesül, s amelyet épp ezért „új törvénynek”, „belső törvénynek”, „lelki törvénynek” mondanak. Ha van prófétai kép, amely mindennél jobban kifejezi azt a képet, amit a Szentlélekről eddig magunknak alkottunk, akkor az Ezekiel prófétáé (11,19): A Szentlélek „az új szív”, amit a Krisztus által megváltott ember azért kapott, hogy szeresse Istent és a testvéreit.
Raniero Cantalamessa

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése