2012. január 26., csütörtök

Miért volt szükséges a Szentlélek eljövetele számunkra?

A Szentlélek eljövetele
(Csíkszentlélek, Szentlélek-templom)
Húsvét hajnalán Jézus feltámadt a sziklasírból. A tanítványokat eltöltötte az öröm, hogy Mesterük él, s valóra vált minden, úgy, ahogyan megmondta. Húsvét napjaiban mi is ünnepelünk, örvendezünk, a családtagok összejönnek elfogyasztani a sonkát, meglátogatják egymást a barátok a munkaszüneti napokon. De meddig tart örömünk? Meddig beszélünk Jézus feltámadásáról?
Az ünnepnapok elteltével visszarázódunk a hétköznapok szürkeségébe, rohanásába, s nem csak a közös vacsorákra, a baráti összejövetelekre, de már Jézusra, a feltámadás örömére sem marad időnk, energiánk. Pedig húsvét ünnepe valójában 50 napig tart, azaz pünkösdig, amikor a Szentlélek megerősítő eljövetelét ünnepeljük. Valamilyen szinten mi osztjuk be a saját időnket. Gondoljunk csak arra: nap mint nap mennyi időt töltünk semmitmondó televíziós műsorok megtekintésével, vagy az utcán állva panaszkodással. S mindezektől csak egyre rosszabb lesz a közérzetünk, felmegy a vérnyomásunk, vagy éppen depressziósan bezárkózunk a szobánkba. Mintha egyedül, segítség nélkül nem lennénk képesek a szívünkbe zárni a feltámadás örömét, hogy Jézus megváltott minket bűneinktől, s megnyitotta az üdvösség kapuját.
Pedig milyen jó lenne minden reggel azzal ébredni, hogy Isten megint ad számunkra egy új napot, új lehetőségekkel, hogy jót tehessünk másokkal önzés és elnyomás helyett, hogy az ő dicséretére nyithassuk ajkunkat csúnya beszéd helyett. És milyen jó lenne az üdvösség örömével tölteni az egész napot, hogy másoknak fényt vigyünk nyomorúságos magányába egy-egy mosollyal, vagy hogy a szeretetre és a harmóniára irányítsuk figyelmünket a kapkodás, az ingerültség helyett. Így este aztán békésen hajthatnánk fejünket párnánkra ajkunkon hálaadó imádsággal. De mintha egyedül nem lennénk erre képesek...
Jézus Krisztus pünkösdkor elküldte nekünk a Vigasztalót, az Igazság Lelkét, „aki majd mindenre megtanít titeket”. Hagyjuk, hogy a Szentlélek tanítson minket! Nyissuk meg fülünket és szívünket a Szeretet előtt, hogy segítsen minket a feltámadás örömében élni, mozogni és létezni!

Valter atya

Forrás: Vörösvár újság 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése