2011. december 9., péntek

Damonkos Kázmérral talpra állunk!

Szerző: Böjte Csaba 

350 évvel ezelőtt, 1661. október 21-én betörtek a törökök Csíkba. A büntető hadjáratot maga Ali temesvári pasa vezeti. Szörnyűséges pusztítást végeznek, beveszik harccal a Mikó-várát, mindenkit levágnak, majd 26 templomot és ennél is több falvat felégetnek. Több mint 30 000 embert és 4000, nehéz poggyásszal telt szekeret hurcolnak el. A halottak számát sajnos még hozzávetőleg sem ismerjük. A csíksomlyói templomot, kolostort, iskolát is felégetik, a tizenkét szerzetesből négyet megölnek, négyet fogságba hurcolnak. Csodálatos módon a leégett csíksomlyói templomból egyedül Mária kegyszobra menekül meg. Az ő lábainál, a kormos romok között gyülekeznek a síró székelyek. Damokos Kázmér atya vigasztalja, bátorítja a kétségbeesett embereket. Ott áll mellette fiatal tanítványa, a már felszentelt és az elpusztult csíksomlyói kolostor házfőnökévé kinevezett Kájoni János. E két lánglelkű embernek is köszönhetjük, hogy az elpusztított, letarolt Csík a Somlyói Szűzanya kezébe kapaszkodva újra tudott éledni. Ők már abban az évben elindultak, és Isten nevében összekoldulták az iskola, a templom és a kolostor újjáépítéséhez szükségeseket. Két év múlva, 1663-ban már nemcsak szépen fel van újítva a templom, melynek főoltárán azóta is ott trónol a csodatevő csíksomlyói szép Szűz Mária szobra, hanem felcsendülhet a Kájoni János által épített orgona is, hirdetve, hogy „Mária gyermeke nem veszhet el!”.
A tragédia után a népet összefogó és talpra állító szovátai születésű Damokos Kázmér, az erdélyi ferences közösség létrehozója és első elöljárója, a Gyulafehérvári Főegyházmegyének a hitújítás utáni első, Erdélyben élő és itt szorgalmasan dolgozó, felszentelt püspöke ma is mindnyájunk példaképe, eszményképe lehet. 12 állomásban szeretnénk hosszan kísérni és megismerni a székely nép méltatlanul elfelejtett egyik legnagyobb gyermekét. Ezért életrajzát szeretnénk hétről hétre közreadni, példáján buzdulni és vele együtt imádkozni drága népünkért, mindnyájunk lelki újjászületéséért.

Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése