A világ legnagyobb horderejű Mária-jelenésének története
A "Guadalupe" elnevezés félreértésen alapul, a nahuatl nyelv hangzásán és a spanyol fül értelmezésén.
A téyn, hogy az azték indiánok nem tudták kimondani a "g" és "d" hangokat, hogyan adhatták volna tovább a Szűzanya valóban Guadalupénak nevezte volna meg magát? A megkérdezett indián nők, akik csak a nahuatl nyelvet beszélik, mindig azt válaszolták, hogy ez csak a "Coatlaxopeuh" kifejezés lehetett, mely azt jelenti, hogy: aki a kígyót eltapossa. ("Coalt Lope", "Ő, aki szétzúzza a kígyó fejét". Ezt látszik igazolni mind a Teremtés könyve, mind maga a guadalupei jelenés lényege, a Tollas-kígyó fejének eltiprása! A Szent Szűz egyébként Juan Bernardinonak mutatkozott be nahuatl nyelven, feltételezhetően Coatlaxopeuh-ként (magyar kiejtése kb.: „kvatlaszupe”), esetleg "Tlecuauhtlapcupeuh"-ként, ami "égbe szárnyaló tüzes fényt" jelent (Hajnal Szép Sugara?). Mindenesetre a spanyol fülnek bármelyik hangzás, a spanyolországi Guadalupe nevű Mária-kegyhely elnevezésére hasonlított. Ez a félrehallás lehetett forrása a kegyhely mai elnevezésének.
Nem csoda, ha a korai években, maguk a spanyolok is inkább (a Tepeyac-i Szűz) Virgen de Tepeyac-nak hívták!
A téyn, hogy az azték indiánok nem tudták kimondani a "g" és "d" hangokat, hogyan adhatták volna tovább a Szűzanya valóban Guadalupénak nevezte volna meg magát? A megkérdezett indián nők, akik csak a nahuatl nyelvet beszélik, mindig azt válaszolták, hogy ez csak a "Coatlaxopeuh" kifejezés lehetett, mely azt jelenti, hogy: aki a kígyót eltapossa. ("Coalt Lope", "Ő, aki szétzúzza a kígyó fejét". Ezt látszik igazolni mind a Teremtés könyve, mind maga a guadalupei jelenés lényege, a Tollas-kígyó fejének eltiprása! A Szent Szűz egyébként Juan Bernardinonak mutatkozott be nahuatl nyelven, feltételezhetően Coatlaxopeuh-ként (magyar kiejtése kb.: „kvatlaszupe”), esetleg "Tlecuauhtlapcupeuh"-ként, ami "égbe szárnyaló tüzes fényt" jelent (Hajnal Szép Sugara?). Mindenesetre a spanyol fülnek bármelyik hangzás, a spanyolországi Guadalupe nevű Mária-kegyhely elnevezésére hasonlított. Ez a félrehallás lehetett forrása a kegyhely mai elnevezésének.
Nem csoda, ha a korai években, maguk a spanyolok is inkább (a Tepeyac-i Szűz) Virgen de Tepeyac-nak hívták!
A spanyolországi Guadalupe szentély története
Egy, a Szent Lukácsnak tulajdonított 'Mária a Kisjézussal' szobrocska, hosszas viszontagság során a sevillai székesegyházhoz került, ahol tisztelet övezte egészen a 711. évi arab hódításig. Az arabok elől menekítve, márvány ládában elásták a Sierra de las Villuercas-hegység egyik patakja mellett. X. Alfonz király (1252-84) idejében egy Gil Cordero cáceresi tehénpásztor elveszett tehenét keresve, harmadnapra találta meg holtan. Mintegy fogadva el Istentől ezt a csapást, keresztet rajzolt a tetem bőrére. Erre a állat felkelt holtából. E pillanatban jelent meg neki Szűz Mária, aki arra kérte a boldog pásztort, hogy majd térjen ide vissza emberekkel, és mesélje el nekik a csodás esetet. "Amikor ide fogtok érkezni - folytatta a Szent Szűz -, kezdjetek ásni és egy Mária-szoborra fogtok lelni, melyet ne vigyetek el sehová, hanem építsenek fölé egy kápolnát. Később majd itt igen fontos templom fog állni és egy nagy város fog épülni". Ekként szólt a Madonna kívánsága és jövendölése, mely be is igazolódott. Amikor aonban Gil hazatért, a kisfiát holtan találta, a gyászoló rokonság már össze is gyűlt. Ekkor a pásztor térden állva kérte a Szűzanyát, hogy adja vissza fia életét, hogy mások számára is tapasztalható csodával erősítse meg a neki adatott kinyilatkoztatást. A fiú életre kelt. A jelenlévők Gillel kimentek a megjelölt helyre, ásni kezdtek, s egy föld alatti üregben megtalálták a márványládát s benne a kis Mária-szobrot. Fel is építettek fából egy kis kápolnát, később kőkápolnát emeltek, őrzésére Gil a családjával oda költözött. A hagyomány szerint mindez 1325-ben történt. A modern kutatások szerint a szobor a 6. sz. előtt libanoni fekete cédrusból készült. A mórok elleni egyik győzelmét XI. Alfonz a Guadalupei Szűz pártfogásának tulajdonította, ezért 1340-ben a zsákmány feléből templomot és zarándokházat építtetett. 1341.-ben a kegyuraságot a toledói érsekségnek adományozta Az iszlám alóli fölszabadulás nemzeti zarándokhellyé tette. 1348-62-ben épült az erődszerű főépület a Szent Gergely harangtoronnyal, és hozzá vendégházak, kórházzal. Végül az egész objektumot a jereom-remetékre bízták, akik számára kolostort emeltek. A kegyhely még a királyokat is zarándoklatokra késztette. A Madonna-szobor tisztelete a 15-16. században érte el csúcspontját, mikor a spanyol földről induló felfedezők, útjuk kezdete előtt, szinte kötelezően járultak a a Gudalupei Szent Szűz (Senora de Guadalupe) elé, közbenjárását és oltalmát kérve.
A kegyhelyen monostorváros alakult, melyben a hieronimiták szigorú kontemplatív lelkisége, kézműves és karitatív tevékenységet fakasztott. - A Guadalupei Szűzanyát főként az extremadurai fölfedezők és hódítók kirnőjét és édesanyját (Reina y Madre de los conquistadores extremenos); minden spanyolok kirnőjét és patrónáját (Reina y Patrona de la Hispanidad). A hieronimiták, akik híresek voltak gyógyításaikról, minden különbségtétel nélkül fogadták a betegeket, maguk készítették a gyógyszereket, és nagy gondot fordítottak a cellák és kórtermek tisztaságára.
1907. március 20-án a Guadalupei Szent Szűz egész Extremadura fő patrónája lett, a szobrot 1928. október 11-ben megkoronázták. A spanyol polgárháború idején a Fantasma, 'rémkép' nevű köztársasági hadoszlop és más baloldali erők elszántan meg akarták semmisíteni a nemzeti kegyhelyet. 3 napon át ádázul ostromolták a monostort, melyben mellesleg 5000 menekült tartózkodott. A nemzeti hadsereg heves küzdelem és nagy véráldozatok árán szabadította föl Guadalupét.
1954-ben Extremadura püspöke a tartományt fölajánlotta a Guadalupei Miasszonyunknak.
II. János Pál pápa 1982. november 4-én látogatta meg a spanyolországi Gaudalupét.
A kegyhelyen monostorváros alakult, melyben a hieronimiták szigorú kontemplatív lelkisége, kézműves és karitatív tevékenységet fakasztott. - A Guadalupei Szűzanyát főként az extremadurai fölfedezők és hódítók kirnőjét és édesanyját (Reina y Madre de los conquistadores extremenos); minden spanyolok kirnőjét és patrónáját (Reina y Patrona de la Hispanidad). A hieronimiták, akik híresek voltak gyógyításaikról, minden különbségtétel nélkül fogadták a betegeket, maguk készítették a gyógyszereket, és nagy gondot fordítottak a cellák és kórtermek tisztaságára.
1907. március 20-án a Guadalupei Szent Szűz egész Extremadura fő patrónája lett, a szobrot 1928. október 11-ben megkoronázták. A spanyol polgárháború idején a Fantasma, 'rémkép' nevű köztársasági hadoszlop és más baloldali erők elszántan meg akarták semmisíteni a nemzeti kegyhelyet. 3 napon át ádázul ostromolták a monostort, melyben mellesleg 5000 menekült tartózkodott. A nemzeti hadsereg heves küzdelem és nagy véráldozatok árán szabadította föl Guadalupét.
1954-ben Extremadura püspöke a tartományt fölajánlotta a Guadalupei Miasszonyunknak.
II. János Pál pápa 1982. november 4-én látogatta meg a spanyolországi Gaudalupét.
forrás: A Hajnal Szép Sugara oldalról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése