A czestochowai Fekete Madonna Budán
A magzati élet védelmében Vlagyivosztoktól Lisszabonig zarándokló czestochowa-i kegyképmásolat már hazánkban van. A rózsadombi Szent Angéla Iskolában szeptember 14-én délután fogadják a diákok és tanáraik a kegykép hiteles másolatát, majd 17 és 18 óra között a Margit körúti ferences templomban a szerzetesekkel együtt imádkozzák a hívek a rózsafüzért, 18 órakor szentmise, szentségimádás és közös zsolozsma lesz a program. A ferencesek hívják a közösségeket, hogy együtt imádkozzunk a Szűzanyával a megfogant életekért.
A częstochowai Fekete Madonna kegykép másolata Kárpát-medencei zarándokútra indult.
A kegyképről készült másolattal számos életvédő szervezet egy „Tengertől-tengerig" tartó zarándok-körutat szervezett, mely Vlagyivosztokból hónapokkal ezelőtt indult a Baltikum és Lengyelország érintésével.
Dr. Téglásy Imre, az Alfa Szövetség elnöke a Magyarok Világszövetsége támogatásával szervezte meg a kegykép Kárpát-medencei útvonalát.
Kassán a szeptember 6-án délelőtt 10 órakor tartottak misét a ferences templomban ebből az alkalomból. A templom megtelt a római-katolikus hívekkel.
Ez egyfajta "hazatérése" volt a kegyképnek. Ugyanis a kegyképet Opulai László, Nagy Lajos király unokaöccse, Lengyelország későbbi kormányzója adományozta a kolostornak. A kegykép nyilvánvalóan Magyarországról származik, de erre mérget venni nem lehet. A Jasna Góra-i kolostort Nagy Lajos király rendelkezése nyomán magyar pálos szerzetesek alapították 1382-ben, a Madonna öltözetét Anjou-liliomok díszítik. A Pálos rend az egyetlen férfirend, mely magyar alapítású volt. Az egykor Egyiptomban, Thébában élt Remete Szent Pálról vette nevét. A kolostort Márianosztráról kiindulva magyar pálos szerzetesek alapították. Míg a magyar pálos rend egyszer a török pusztítás miatt szűnt meg, másodszor II. József rendfelszámolásai miatt, addig a częstochowai kolostor fokozatosan európai hírnévre tett szert, és a pálosok központjává vált. A Madonna meg Lengyelország Királynője (Regina Poloniae) nevet kapta, s ezen a néven vált ismertté és tiszteltté.
„A hermetikus szimbolikában – írja Gönczi Tamás - a Fekete Madonna a Megművelésre váró földet jelképezi, nagyoltabb megközelítésben a megművelésre váró otthont. Amit, ha jól belegondolunk, értelmezhetünk úgy is, hogy annak a Földnek a spirituális egészét kell megművelnie, amelynek része az a föld, amit otthonnak, hazának neveznek. Az Égi Édesanya tehát otthon van az Égben, mint spirituális hazában, és otthon van a Földön, mint annak anyagiasult tükörképében."
Kassán a szeptember 6-án délelőtt 10 órakor tartottak misét a ferences templomban ebből az alkalomból. A templom megtelt a római-katolikus hívekkel.
Ez egyfajta "hazatérése" volt a kegyképnek. Ugyanis a kegyképet Opulai László, Nagy Lajos király unokaöccse, Lengyelország későbbi kormányzója adományozta a kolostornak. A kegykép nyilvánvalóan Magyarországról származik, de erre mérget venni nem lehet. A Jasna Góra-i kolostort Nagy Lajos király rendelkezése nyomán magyar pálos szerzetesek alapították 1382-ben, a Madonna öltözetét Anjou-liliomok díszítik. A Pálos rend az egyetlen férfirend, mely magyar alapítású volt. Az egykor Egyiptomban, Thébában élt Remete Szent Pálról vette nevét. A kolostort Márianosztráról kiindulva magyar pálos szerzetesek alapították. Míg a magyar pálos rend egyszer a török pusztítás miatt szűnt meg, másodszor II. József rendfelszámolásai miatt, addig a częstochowai kolostor fokozatosan európai hírnévre tett szert, és a pálosok központjává vált. A Madonna meg Lengyelország Királynője (Regina Poloniae) nevet kapta, s ezen a néven vált ismertté és tiszteltté.
„A hermetikus szimbolikában – írja Gönczi Tamás - a Fekete Madonna a Megművelésre váró földet jelképezi, nagyoltabb megközelítésben a megművelésre váró otthont. Amit, ha jól belegondolunk, értelmezhetünk úgy is, hogy annak a Földnek a spirituális egészét kell megművelnie, amelynek része az a föld, amit otthonnak, hazának neveznek. Az Égi Édesanya tehát otthon van az Égben, mint spirituális hazában, és otthon van a Földön, mint annak anyagiasult tükörképében."
Forrás: Balassa Zoltán, Felvidék.ma
Az életvédő vezetők a częstochowai Fekete Madonna ikonja előtti felajánlásukkal az Istenanya kezébe helyezték az életvédelem földrészeken átívelő ügyét, amit széles körben veszélyeztet a testi és lelki termékenység, illetve a magzati életkorú gyermekek elleni támadás.
Az életvédők „bujdosása” június 14-én Vlagyivosztok óceáni kikötőjében kezdődött. A Gondviselő Miasszonyunkról elnevezett ortodox katedrálisban (Pokrovszkij Szobor) különleges szertartás keretében énekelték el a Tenger Csillaga dicséretére íródott ősi himnuszt, az Akathisztoszt, hogy aztán a Szent Miklós nevét viselő főszékesegyházba, majd pedig a Szűz Mária mennybevételéről elnevezett templomba kísérjék az ikont.
A Távol Kelettől Fatimáig tartó vándorolás során az ősi ikon hasonmása tizennyolcezer kilométert utazik majd. A már megtett kilencezer kilométernyi „bujdosása” során szeptember 8-án Kassáról érkezik Magyarországra.
Magyarországról kárpátaljai, romániai (erdélyi) és vajdasági, majd ismét magyarországi látogatása után 16-án Szlovéniába megy, hogy karácsonykor megérkezzen Fatimába.
Útvonala szeptember 8-a és 16-a között:
Az életvédők „bujdosása” június 14-én Vlagyivosztok óceáni kikötőjében kezdődött. A Gondviselő Miasszonyunkról elnevezett ortodox katedrálisban (Pokrovszkij Szobor) különleges szertartás keretében énekelték el a Tenger Csillaga dicséretére íródott ősi himnuszt, az Akathisztoszt, hogy aztán a Szent Miklós nevét viselő főszékesegyházba, majd pedig a Szűz Mária mennybevételéről elnevezett templomba kísérjék az ikont.
A Távol Kelettől Fatimáig tartó vándorolás során az ősi ikon hasonmása tizennyolcezer kilométert utazik majd. A már megtett kilencezer kilométernyi „bujdosása” során szeptember 8-án Kassáról érkezik Magyarországra.
Magyarországról kárpátaljai, romániai (erdélyi) és vajdasági, majd ismét magyarországi látogatása után 16-án Szlovéniába megy, hogy karácsonykor megérkezzen Fatimába.
Útvonala szeptember 8-a és 16-a között:
Olaszliszka (8.) – Máriapócs (8.) – Debrecen (8.) – Beregszász (9.) – Csíksomlyó (12.) – Kolozsvár – Nagyvárad – Temesvár (13.), Magyarkanizsa (13.) – Szeged (13.) – Pécs (13.) – Kaposvár (13.) – Budapest (14-15.) – Veszprém (15.) – Szombathely (16.) – Zalaegerszeg (16.)
Forrás: magyarkurir.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése