1917. május 13-án a portugáliai Fatimában három szegény, írástudatlan pásztorgyerek elõtt megjelent a Szûzanya, hogy kinyilatkoztassa elõttük Isten végtelen kegyelmét és bölcsességét. Féléven keresztül minden hónap ugyanezen napján megismétlõdött ez a csodás jelenés. Ma Fatima az egyik legismertebb zarándokhely a világon a katolikusok számára. Az elsõ fatimai jelenés napján pedig szerte a földön szentmisét és körmenetet tartanak a hívek. A vörösvári plébániatemplomban 2003 május 13-án dr. Paskai László bíboros, volt esztergomi érsek celebrálta a misét és mondott szentbeszédet. A fatimai szentmise és körmenet után elbeszélgetett az egyházközség elöljáróival, és még arra is szakított idõt, hogy újságunk számára interjút adjon.
– Mi az üzenete a ma embere – hívõk és nem hívõk – számára a fatimai jelenéseknek?
– A hívõ emberek számára fatima üzenete elsõsorban a bûnbánatra és engesztelésre vonatkozik, különös hangsúlyt helyezve a bûnösök megtérésére. Ez a lelkület áthatja egészen a fatimai kegyhelyet. Aki megfordul Fatimában, tömegeket lát, s a nem hívõket is elragadja az ottani szellem és lelkület. A televízió is mutatta, hogy hatszázezren voltak ma Fatimában. Általában az ember számára – tehát a nem keresztények, nem hívõk számára – is van üzenete a jelenéseknek: nyitva kell lennünk lélekben fölfelé is, nem szabad csak a földnek élni. Fatimának az üzenetében minden egyes ember számára burkoltan benne van a béke kérése is. A Szent Atya ezt most különösen is hangoztatja és hangsúlyozza, beszédeiben kitér a világbéke kérdésére.– Szentbeszédében nagyon szép szavakat mondott a két kisebbik gyermekrõl, akik testvérek voltak, és korán meghaltak. A gyermekek mindig közel álltak Jézushoz is. Talán van ennek egy olyan üzenete, hogy a gyermekek könnyebben eljutnak a hithez, mint egy felnõtt ember, aki még soha nem találkozott ezzel az érzéssel.
– Lehet azt mondani, hogy a gyermek mindig fogékonyabb, nyitottabb, õszintébb, hitet is könnyebben lehet a lelkükben ébreszteni. Csak ezt meg is kell tartani. Szülõknek, iskoláknak, környezetnek is. Egy külön kérdés az, hogy nagyon sokszor a gyermeki hit felnõtt korban egy kissé a figyelmen kívül kerül. Ebben az idõben megingás vagy elgyöngülés következhet, de utána – ha már „benõ a fejük lágya” – van hová visszatérni: a gyermekkori élményekhez, ismeretekhez, hithez. Egy debreceni sebészorvos mondta nekem – még az elmúlt rendszer idejében – a következõt: ha olyan betege van, aki hittanra járt valameddig, sokkal könnyebb nála a gyógyulást elérni. Ami mutatja, milyen hatást tud kiváltani a hit.
– Említette, hogy Fatima Lourdes után a második legnagyobb kegyhely a világon. Mi a szerepe ezeknek a kegyhelyeknek a katolikus egyház, illetve a hívek számára?
– Ezt meg lehet közelíteni kétféle formában. Az egyik, hogy számláljuk, menynyien fordulnak ott meg, milyen külsõ megnyilatkozások vannak, s ez foglalja le elsõsorban a figyelmünket. A másik megközelítés, ami sokkal lényegesebb, s amit a beszédemben is említettem, hogy az Isten áldása és kegyelme helyhez és idõhöz kötött. Maga a hely olyan inspirációt tud adni, amelyik erõsíti a lelket. És mindezt idõhöz kötve: a zarándoklás ideje az, amikor lelkünk is megnyílik, és megtapasztaljuk bensõnkben is az Isten áldását, illetve ha Mária-kegyhelyrõl van szó, Szûz Máriának a közbenjárását.
– Úgy gondolom, hogy ez nemcsak a hívõ emberek hitét erõsíti, hanem a közösséghez tartozás érzését is.
– Feltétlenül. Minden hívõt megerõsít, amikor látja azt, hogy mennyien jönnek össze, mennyien vannak ugyanazon a hiten. Hadd mondjam itt el egy élményemet. Amikor elõször Lourdes-ban jártam, elmentem az esti körmenetre, amelynek a végén elénekeltük a Credót. Megfogta a lelkemet az, hogy bár a mellettem lévõ emberrõl nem tudtam, hogy hova való, milyen nyelven beszél, de a hitben egyek voltunk.
– A fatimai jelenések során elhangzott három titok is. Mennyire ismertek ezek a hívõk körében?
– Ezeket csak azok ismerik, akik közelebbrõl érdekel Fatima, az általános tudatban nem szerepelnek. Egy ideig beszéltek arról, hogy a harmadik titok micsoda apokaliptikus dolgokat tartalmaz. A pápa éppen ezért, amikor elment Fatimába, kiállt amellett, hogy a titkot nyilvánosságra kell hozni. Nem volt benne semmilyen világvégét idézõ megnyilatkozás. A titok tartalmát általában tehát nem ismerik. De szeretném hozzáfûzni, hogy tulajdonképpen nem is ez a lényeges. A lényeg: az ima, a bûnbánat, az engesztelés, a Krisztus követésében való megújulás.
– A fatimai jelenések – amikor minden hónap 13. napján megjelent a három pásztorgyerek elõtt a Szûzanya – a tudomány határain kívül esnek: a csoda fogalomkörébe tartoznak. Mennyire erõsítik ma a csodák a vallásos hitet?
– A jelekre, csodákra mindig kíváncsiak vagyunk, de már Krisztus életében is megmutatkozott, hogy egy csodának a tudomásul vétele még nem eredményez feltétlenül hitet. A lélektõl függ, hogyan tudja befogadni a csodát.
Fogarasy Attila
forrás: http://www.pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag/2003/majus/9.htm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése