2013. december 29., vasárnap
Ó Jézus...
Ó Jézus, te mindenkinek egyforma nagylelkűséggel
felajánlod szavadat és tanításodat. Ahogy a magvető nem
tesz különbséget a földre vonatkozóan, hanem egyszerűen
mindenütt vet, éppúgy te is egyformán intézed tanításod a gazdaghoz,
a szegényhez, a bölcshöz, a tudatlanhoz,
a buzgóhoz, a lustához, a bátorhoz és a
gonoszhoz. Megkülönböztetés nélkül beszélsz
mindenkihez. Add, Uram, hogy tanításodat figyelemmel
hallgassam és állandóan eszemben tartsam, s erővel és bátran
megvalósítsam.
Aranyszájú Szent János
2013. december 27., péntek
Minden nap karácsony lehet
Volt egy kedves dalocska a
karácsonyi hangulatról. Ennek refrénje szerint könnyebb jónak lenni, a jót
megtenni: „Ilyenkor decemberben” Nosztalgia a karácsony hangulata után?
Szeretnénk talán, ha minden nap ugyanúgy tennék velünk a jót, mint
karácsonykor, ha minden nap olyan udvariasak lennének velünk az emberek, ha
folyton áldott, vagy boldog karácsonyt kívánnának nekünk? Amit állandósult
karácsonynak nevezünk, az nem elérhetetlen. Sőt! Egyenesen kívánatos, hiszen az
nem egyéb, mint Istenatyánk alapvető parancsa: Tedd állandóan a jót, azt a jót,
amivel mások számára boldogságot szerzel. Isten minden embernek azt a parancsot
adta, hogy legyen boldog. Boldog viszont csak az lehet, aki állandóan
önzetlenül szolgálni tudja mások boldogságát. Vagyis úgy él, hogy abból mások
boldogsága biztosítva van. Belátom, erre csak Jézus Krisztus képes
maradéktalanul. Mert ehhez egész életünkben mindenünket, önmagunkat kellene
odaadnunk. Testét és Vérét adja ételül, italul. Az Ő embersége egyébként
mérhetetlenül több és jobb, mint a miénk, és mégis
összekötötte az istenségével, a végtelen erővel. A szentáldozásban együtt
kapjuk a kettőt. Így tud minden embert boldogító jótetteket állandóan
végbevinni.
Kovács Bánk atya ofm
2013. december 23., hétfő
Ady Endre - Kis, karácsonyi ének

Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok
Gyémánt-havat hoznak.
Szeretném az Istent
Nagyosan dicsérni,
De én még kisfiú vagyok,
Csak most kezdek élni.
Isten-dicséretre
Mégiscsak kiállok,
De boldogok a pásztorok
S a három királyok.
Én is mennék, mennék,
Énekelni mennék,
Nagyok között kis Jézusért
Minden szépet tennék.
Új csizmám a sárban
Százszor bepiszkolnám,
Csak az Úrnak szerelmemet
Szépen igazolnám.
2013. november 9., szombat
Cölibátus: a szeretet ajándéka
Amikor valaki papi szolgálatra vállalkozik, mert
követni akarja Jézus hívó szavát, vállalnia kell a Római Katolikus Egyházban a
papi nőtlenséget, a cölibátust. A papságra jelentkező ezt a feltételt úgy
vállalja, hogy ismeri a saját családjából és másokéból is a természetes emberi
élet vonatkozásait. Azt is tudja, hogy a teremtő Isten minden ember számára
mondta ki az alapvetést: „Alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra.
Megteremtette tehát Isten az embert a maga képére; Isten képére teremtette őt,
férfinak és nőnek teremtette őket.” (Ter1, 26-27) Az állatszemle után
megállapítja Isten: „Nem jó, hogy az ember egyedül van: alkossunk hozzá illő
segítőt is”. (2, 18) Éva megteremtése után, pedig hangsúlyozza: „Ezért elhagyja
a férfi apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és egy testté lesznek”.
(24) Ha nem jön közbe az ősbűn, akkor mindenkinek meglenne az Istentől neki
választott párja, akivel boldog életet élne. Így tehát a páratlanság vezeklő
állapot az ősbűn miatt. A papság Jézust követi a vezeklő állapotban. Van ennek
olyan természetfeletti vetülete, amelyet nagyon szépen fejt ki a Boldog
Kalkuttai Teréz anya által írt nagyszerű elmélkedés: Csak szeretetből. Jézus
példája szerint azért nincs párja a papnak, hogy önzetlen szeretetet tudjon
árasítani minden rábízott ember felé.
P. Kovács Bánk
2013. szeptember 28., szombat
2013. augusztus 18., vasárnap
hozzád könyörgünk mindazokért, akiket....
Mindenható Istenünk, hozzád könyörgünk mindazokért, akiket bántás ért emberi méltóságukban, s akiknek jogait lábbal tiporták. Hozzád fohászkodunk a nagyon sokszor megalázott és mellőzött nőkért, és beismerjük a hallgatólagos egyetértés különböző formáit, melyek által a keresztények is vétkessé váltak. Istenünk, könyörgünk hozzád, hogy a Krisztus Testének egységét megbontó és a testvéri szeretetet sértő bűnök beismerése egyengesse az utat az összes keresztények kiengesztelődése és egysége felé. Ámen.
Boldog II. János Pál pápa
a bűnök bocsánatára omlik....
Szent Ambrus
2013. június 26., szerda
2013. május 26., vasárnap
A pápa Szent Ferenc ünnepén Assisibe látogat

Joggal mondhatjuk, a pápák egyik legkedveltebb zarándokhelye Assisi. Róma
püspökei közül sokan keresték fel Szent Ferenc sírját az évszázadok során, és a
második világháború óta szinte minden pápa megtette az utat.
IX. Gergely volt az első, ő nem sokkal Szent Ferenc halála után, 1235-ben
látogatott el a szent sírjához. A középkorban gyakran vendégeskedtek a pápák a
ferenceseknél, olykor hosszabb ideig is. IV. Ince az egész római kúriával
együtt egyszer fél évig tartózkodott az umbriai városban.
XXIII.
János pápa a Vatikánból vonattal érkezett 1962 október 4-én, a II. Vatikáni
Zsinat megnyitásának előestéjén.
II. János Pál hatszor is járt itt. Először néhány héttel megválasztása után,
1978 novemberében. Másodszor 1982-ben, a szent születésének nyolcadik
centenáriuma alkalmából. A harmadik látogatás a híres béke-imatalálkozó
alkalmával történt, melyen a pápa meghívására a különböző világvallások vezetői
vettek részt. Negyedik útja is békemisszió volt, 1993-ban a háború sújtotta
Bosznia Hercegovináért imádkozott Szent Ferenc sírjánál más keresztény
közösségek, valamint iszlám és zsidó vallási vezetőkkel együtt. 1997-ben az
előző évi assisi földrengés áldozataiért fohászkodott a városban. Utolsó,
2002-es útjának a célja ismét a világbékéért való imádkozás volt, más meghívott
vallási vezetőkkel egyetemben.
XVI. Benedek pápa 2007 januárjában, Szent Ferenc megtérésének nyolcszázadik
évfordulója alkalmából járt először pápaként Assisiben, másodszor pedig
2011-ben, az elődje által kezdeményezett békeima-találkozó negyedszázados
évfordulóján szintén ide hívta meg a világ vallási vezetőit.

A jezsuita pápa már több jelét adta annak, hogy vonzódik a ferenci
karizmához, és számít a ferences család támogatására. Székfoglaló szentmiséjén
saját kérésére az alvernai ferences novíciusok habitusban végeztek
oltárszolgálatot, első fontos személyi döntésével pedig a ferences generálist, José
Rodríguez Carballót a megszentelt élet, vagyis a szerzetesi kongregáció
titkárává nevezte ki.

--
Szerdahelyi Csongor
Ferences Sajtóközpont
2013. április 8., hétfő
Az új pápa címere és mottója - szentszéki közlemény
Ferenc pápa a címerpajzsot illetően megőrizte a püspökké szentelése óta használt elemeket. A kék színű pajzsot a pápai méltóságot övező szimbólumok veszik körül úgy, ahogyan azt elődje, XVI. Benedek pápa is használta (eszerint a püspöki süveg két kulcs, egy arany és ezüst kulcs között helyezkedik el, amelyet egy vörös kötél köt össze). A címerpajzs felső részén a Jezsuita Rend emblémája látható, amelynek tagja Ferenc pápa. Ez egy sugárzó nap, amelyben vörös színnel három betű látható: IHS, vagyis Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja.
A „H” betűn egy kereszt látható, a monogram alatt pedig három fekete szög. Ez alatt bal oldalon egy csillag, jobb oldalon pedig a nárdusvirág figyelhető meg. A csillag a régi címerhasználat szerint Szűz Máriát, Krisztus és az Egyház anyját jelképezi, míg a nárdusvirág Szent Józsefre, az egyetemes egyház védőszentjére utal. A hispániai ikonográfiai hagyományban Szent Józsefet egy nárdusvirággal a kezében ábrázolják. Ezekkel a jelképekkel a Szentatya kifejezi mély tiszteletét Szűz Mária és Szent József iránt.
Ferenc pápa mottója Szent Béda áldozópap szentbeszédeiből származik, aki kommentálva a Szent Máté meghívásáról szóló evangéliumi részletet, így írt: Jézus meglátta a vámost, és mivel ebben a látásban ott volt könyörülete és kiválasztása is, azt mondta neki: Kövess engem!
Ez a szentbeszéd az isteni könyörület felmagasztalása, amelynek egyes elemei szerepelnek Szent Máté liturgikus ünnepén az olvasmányos imaóra szövegében. A homília különleges jelentőséggel rendelkezik a pápa lelki útját és életét illetően is. 1953-ban, Szent Máté liturgikus ünnepén a fiatal, 17 éves Jorge Bergoglio Isten szeretetteljes jelenlétét életében személyes módon élte át, tapasztalta meg. Egy gyónást követően megérintette valami szívét és megérezte Isten könyörületét, aki szeretettel a szerzetesi életre hívta őt Loyolai Szent Ignác nyomdokain járva.
Püspökké való kinevezését követően Bergoglio főpásztor erre az eseményre emlékezve, amelyből fakadóan Istennek és egyházának szentelte életét, úgy döntött, hogy életének mottójául választja Szent Béda áldozópap szavait: „Miserando atque eligendo”, amelyeket pápai címerében is felhasznált.
(hh)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)