2013. december 29., vasárnap

A karácsonyfa eredete






Ó Jézus...



 Ó Jézus, te  mindenkinek egyforma nagylelkűséggel  felajánlod szavadat  és   tanításodat. Ahogy a magvető nem tesz  különbséget a földre  vonatkozóan,  hanem egyszerűen mindenütt vet, éppúgy te is egyformán intézed tanításod a  gazdaghoz,  a  szegényhez,  a  bölcshöz,  a  tudatlanhoz,  a buzgóhoz,  a  lustához, a  bátorhoz és  a  gonoszhoz. Megkülönböztetés  nélkül  beszélsz   mindenkihez.  Add, Uram, hogy tanításodat  figyelemmel hallgassam és állandóan  eszemben   tartsam, s erővel és bátran megvalósítsam.

   Aranyszájú Szent János

2013. december 27., péntek

Minden nap karácsony lehet



 Volt egy kedves dalocska a karácsonyi hangulatról. Ennek refrénje szerint könnyebb jónak lenni, a jót megtenni: „Ilyenkor decemberben” Nosztalgia a karácsony hangulata után? Szeretnénk talán, ha minden nap ugyanúgy tennék velünk a jót, mint karácsonykor, ha minden nap olyan udvariasak lennének velünk az emberek, ha folyton áldott, vagy boldog karácsonyt kívánnának nekünk? Amit állandósult karácsonynak nevezünk, az nem elérhetetlen. Sőt! Egyenesen kívánatos, hiszen az nem egyéb, mint Istenatyánk alapvető parancsa: Tedd állandóan a jót, azt a jót, amivel mások számára boldogságot szerzel. Isten minden embernek azt a parancsot adta, hogy legyen boldog. Boldog viszont csak az lehet, aki állandóan önzetlenül szolgálni tudja mások boldogságát. Vagyis úgy él, hogy abból mások boldogsága biztosítva van. Belátom, erre csak Jézus Krisztus képes maradéktalanul. Mert ehhez egész életünkben mindenünket, önmagunkat kellene odaadnunk. Testét és Vérét adja ételül, italul. Az Ő embersége egyébként mérhetetlenül több és jobb, mint a  miénk, és   mégis összekötötte az istenségével, a végtelen erővel. A szentáldozásban együtt kapjuk a kettőt. Így tud minden embert boldogító jótetteket állandóan végbevinni.

Kovács Bánk atya ofm

2013. december 23., hétfő

Ady Endre - Kis, karácsonyi ének

Tegnap harangoztak,
Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok
Gyémánt-havat hoznak.

Szeretném az Istent
Nagyosan dicsérni,
De én még kisfiú vagyok,
Csak most kezdek élni.

Isten-dicséretre
Mégiscsak kiállok,
De boldogok a pásztorok
S a három királyok.

Én is mennék, mennék,
Énekelni mennék,
Nagyok között kis Jézusért
Minden szépet tennék.

Új csizmám a sárban
Százszor bepiszkolnám,
Csak az Úrnak szerelmemet
Szépen igazolnám.

2013. november 9., szombat

Cölibátus: a szeretet ajándéka





Amikor valaki papi szolgálatra vállalkozik, mert követni akarja Jézus hívó szavát, vállalnia  kell a Római Katolikus Egyházban a papi nőtlenséget, a cölibátust. A papságra jelentkező ezt a feltételt úgy vállalja, hogy ismeri a saját családjából és másokéból is a természetes emberi élet vonatkozásait. Azt is tudja, hogy a teremtő Isten minden ember számára mondta ki az alapvetést: „Alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra. Megteremtette tehát Isten az embert a maga képére; Isten képére teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket.” (Ter1, 26-27) Az állatszemle után megállapítja Isten: „Nem jó, hogy az ember egyedül van: alkossunk hozzá illő segítőt is”. (2, 18) Éva megteremtése után, pedig hangsúlyozza: „Ezért elhagyja a férfi apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és egy testté lesznek”. (24) Ha nem jön közbe az ősbűn, akkor mindenkinek meglenne az Istentől neki választott párja, akivel boldog életet élne. Így tehát a páratlanság vezeklő állapot az ősbűn miatt. A papság Jézust követi a vezeklő állapotban. Van ennek olyan természetfeletti vetülete, amelyet nagyon szépen fejt ki a Boldog Kalkuttai Teréz anya által írt nagyszerű elmélkedés: Csak szeretetből. Jézus példája szerint azért nincs párja a papnak, hogy önzetlen szeretetet tudjon árasítani minden rábízott ember felé.

P. Kovács Bánk

2013. augusztus 18., vasárnap

hozzád könyörgünk mindazokért, akiket....

 Mindenható Istenünk,  hozzád  könyörgünk mindazokért,  akiket  bántás  ért emberi  méltóságukban,   s   akiknek  jogait   lábbal   tiporták.   Hozzád fohászkodunk  a  nagyon  sokszor   megalázott  és  mellőzött  nőkért,   és beismerjük a hallgatólagos  egyetértés különböző formáit,  melyek által  a keresztények is  vétkessé  váltak.  Istenünk, könyörgünk  hozzád,  hogy  a Krisztus Testének egységét megbontó és  a testvéri szeretetet sértő  bűnök beismerése egyengesse az utat  az összes keresztények kiengesztelődése  és egysége felé. Ámen.
    Boldog II. János Pál pápa

a bűnök bocsánatára omlik....



   Ha bárhol is  kiomlik Krisztus  Vére, a  bűnök bocsánatára  omlik, én,  ki annyit vétkeztem, épp én kell,     hogy  gyakran Őt vegyem! Oly szükségem  van gyakorta erre az orvosságra. E Kenyérről mondatott: Mind, ki Tőled távolra megy, az elvész! Ha távol tartod Tőle magadat, te is majd el fogsz veszni. Az elveszőket önhanyagságuk veszti el!
   Szent Ambrus