Sarlós Boldogasszony ünnepén
a katolikus egyház két várandós anyának, Szűz Máriának és Keresztelő Szent János édesanyjának, a bibliai Erzsébetnek a találkozására emlékezik. A négy evangélista közül Lukács írja le a ma Sarlós Boldogasszony ünnepeként ismert eseményt. Erzsébetnek, Mária idős rokonának és férjének, Zakariásnak nem volt gyermekük. Amikor a papként szolgáló Zakariás illatáldozatot mutatott be, megjelent előtte Gábor angyal és megjósolta, hogy fiúgyermekük fog születni. Fél év múlva Gábor angyal Szűz Mária előtt is megjelent, hírül adta, hogy Isten fiával várandós, s hogy idős rokona is fiúgyermeknek fog életet adni. Mária elindult, hogy meglátogassa Erzsébetet, három hónapig maradt náluk. Az ünnep eseményeit az evangélista beszéli el. Mária “Zakariás házába érkezve köszöntötte Erzsébetet. Alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek.” (Lk 1,40-41). A abban a pillanatban midőn Mária köszöntését meghallotta, akkor árasztotta el a Szentlélek, sőt az édesanyja méhében lévő magzat is felujjongott erre a hangra és ebben hangzik el a Boldogságos Szűz hálaéneke: a Magnificat (Magasztalja lelkem az Urat). Ezt az egyház mindennap az esti dicséretben imádkozza. A gregorián énekkincs egyszerűbb és díszesebb dallamon énekli, de a különböző korok zeneszerzőit is megihlette ez a csodálatos ének (például J. S. Bach). Sarlós Boldogasszony ünnep a ferencesek egyik legősibb Mária-ünnepe. Szent Bonaventúra kezdeményezésére 1263-ban vezették be a ferenceseknél. VIII. Bonifác pápa 1389-ben az ünnepet kiterjesztette az egész egyházra. Hosszú ideig parancsolt ünnep volt, amit IX. Piusz pápa változtatott meg. A rózsafüzér örvendetes titkai között is szerepel az üdvösség történetének ez az eseménye. Az örvendetes rózsafüzér második titkának ünnepe. A keleti egyházban másfél évezrede ünneplik, a nyugatiban a 13. század óta. Szűz Mária Istenanya, s a rózsafüzér minden egyes Üdvözlégyében ekként tisztelik, s így minden más teremtmény felett áll. A Szentatyák is Istenszülőnek, illetve Isten Anyjának nevezik a Szűzanyát. Mária Krisztusnak valóságos anyja, hiszen az ő legtisztább véréből kapta emberi testét, és nem az égből való. Erkölcstanilag a felebaráti szeretetről tanúskodik a második titok.
a katolikus egyház két várandós anyának, Szűz Máriának és Keresztelő Szent János édesanyjának, a bibliai Erzsébetnek a találkozására emlékezik. A négy evangélista közül Lukács írja le a ma Sarlós Boldogasszony ünnepeként ismert eseményt. Erzsébetnek, Mária idős rokonának és férjének, Zakariásnak nem volt gyermekük. Amikor a papként szolgáló Zakariás illatáldozatot mutatott be, megjelent előtte Gábor angyal és megjósolta, hogy fiúgyermekük fog születni. Fél év múlva Gábor angyal Szűz Mária előtt is megjelent, hírül adta, hogy Isten fiával várandós, s hogy idős rokona is fiúgyermeknek fog életet adni. Mária elindult, hogy meglátogassa Erzsébetet, három hónapig maradt náluk. Az ünnep eseményeit az evangélista beszéli el. Mária “Zakariás házába érkezve köszöntötte Erzsébetet. Alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek.” (Lk 1,40-41). A abban a pillanatban midőn Mária köszöntését meghallotta, akkor árasztotta el a Szentlélek, sőt az édesanyja méhében lévő magzat is felujjongott erre a hangra és ebben hangzik el a Boldogságos Szűz hálaéneke: a Magnificat (Magasztalja lelkem az Urat). Ezt az egyház mindennap az esti dicséretben imádkozza. A gregorián énekkincs egyszerűbb és díszesebb dallamon énekli, de a különböző korok zeneszerzőit is megihlette ez a csodálatos ének (például J. S. Bach). Sarlós Boldogasszony ünnep a ferencesek egyik legősibb Mária-ünnepe. Szent Bonaventúra kezdeményezésére 1263-ban vezették be a ferenceseknél. VIII. Bonifác pápa 1389-ben az ünnepet kiterjesztette az egész egyházra. Hosszú ideig parancsolt ünnep volt, amit IX. Piusz pápa változtatott meg. A rózsafüzér örvendetes titkai között is szerepel az üdvösség történetének ez az eseménye. Az örvendetes rózsafüzér második titkának ünnepe. A keleti egyházban másfél évezrede ünneplik, a nyugatiban a 13. század óta. Szűz Mária Istenanya, s a rózsafüzér minden egyes Üdvözlégyében ekként tisztelik, s így minden más teremtmény felett áll. A Szentatyák is Istenszülőnek, illetve Isten Anyjának nevezik a Szűzanyát. Mária Krisztusnak valóságos anyja, hiszen az ő legtisztább véréből kapta emberi testét, és nem az égből való. Erkölcstanilag a felebaráti szeretetről tanúskodik a második titok.
Az obszerváns Temesvári Pelbárt fejtegeti,* hogy a Magnificat tartalmazza mind az Úr imádságát, mindpadig az Üdvözlégyet.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben egyezik ezzel: Magasztalja Lelkem az Urat, vagyis az égi Atyát.
Az első kérés: Szenteltessék meg a te neved, bennfoglaltatik ebben: Örvendez lelkem, az én üdvözítő Istenemben…
Második kérés: Legyen meg a te akaratod. Ott: Levetette a hatalmasokat a fejedelmi székből és felmagasztalta az alázatosakat.
Harmadik kérés: Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Ott: az éhezőket betöltötte jókkal.
Negyedik kérés: És bocsásd meg a mi vétkeinket. Ott: és az ő irgalmassága, amely megbocsátja bűneinket nemzedékről - nemzedékre száll az őt félőkön.
Ötödik kérés: És ne vígy minket a kísértetbe. Ott: hatalmas dolgot cselekedett az ő karjával, azaz Krisztussal, aki hatalmasan megvédi a hívőket minden kísértésben.
Hatodik kérés: De szabadíts meg minket a gonosztól. Ott: Oltalmába vette Izraelt, az ő szolgáját, megemlékezvén irgalmasságáról. Amint szólott atyáinknak, Ábrahámnak és az ő ivadékainak örökre.
Üdvözlégy Mária tartalmilag benne van ebben: Magasztalja az én lelkem az urat. Malaszttal teljes. Ott: És örvendez lelkem az én üdvözítő Istenemben.
Az Úr van teveled. Ott: mert megtekintette szolgálójának alázatosságát.
Áldott vagy te az asszonyok között. Ott: Íme mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék.
És áldott a te méhednek gyümölcse. Ott: Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas, kinek szent az ő neve.
A mi feladatunk, hogy tanuljunk a Szűzanyától áldozatos szeretetet. Segítsük idősebb társainkat. Minél nagyobb szeretetet gyakorlunk valaki felé, annál értékesebb lesz az áldozatunk. Szűz Máriának hosszú utat kellett megtennie, mire Erzsébet nénjéhez ért, aki különösen rászorult a szeretetére. Sarlós Boldogasszony áldott állapotában a várandós édesanyák oltalma. Ez magyarázza a templomi ábrázolásokat is. Középkori misekönyveink az ünnep vigíliáján emlékeznek meg Mária anyaságáról. Július 2-án, mindannyiunknak alkalmunk nyílik arra, hogy házastársunkkal, gyermekeinkkel vagy mint jegyesünkkel mi is részt vegyünk a Sarlós boldogasszony napi búcsún Mátraverebély – Szentkúton. A Szentmise végén minden jegyes vagy házaspár egyénre szabott áldásban részesül. Mátraverebély - Szentkúton, a kegyhelyen az utóbbi években több család is jelezte, hogy itt végzett imádságuk után részesültek az addig reménytelennek tűnő vagy orvosilag lehetetlennek mondott gyermekáldásban, ez a nap egyben hálaadás az élet ajándékáért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése