A szerzetes életében a legmeghatározóbb esztendő az újoncév Rendszerint az ősz első napjaiban „öltöznek be” a ferences novíciusok, és ilyenkor tesznek örökfogadalmat a végső döntésre megérett szerzetesek. Az ünnepélyes szertartásokra a rend pasaréti templomában szeptember 3-án 11 órakor és a Szécsényben szeptember 4-én 10 órakor került sor.
Szerzetespalánták a rend ősi kolostorában
– A szerzetes életében a legmeghatározóbb esztendő talán az újoncév, amit idegen szóval noviciátusnak mondanak. Ezt az időszakot a szerzetespalánták a rendi habitus, vagyis ruha magukra öltését követően az ősi szécsényi kolostorban töltik, s tizenkét hónap elteltével a kisváros templomában teszik le első fogadalmukat is. „Mindannyian úgy gondolunk vissza szerzetesi életünk első évére, mint a felnőtt ember a gyerekkorának a legmeghatározóbb élményeire, ahol megtanulta, hogyan is kell élni. Rendtársaink itt tapasztalják meg, hogy hogyan is kell ferencesnek lenni és ferencesként élni” – mondta Magyar Gergely, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány provinciálisa.
– Ezekkel a fiatalemberekkel már évek óta ismerkedünk – fogalmazott a provinciális. – Az előző évet jelöltként a szegedi kolostorunkban töltötték. A jelöltév egyfajta kölcsönös ismerkedés. A fiatalemberek ismerkednek a rendi közösséggel, a rend pedig velük. Ilyenkor latolgathatják, hogy tényleg ez-e az ő saját útjuk, valóban ebbe a közösségbe akarnak-e belépni. Az év folyamán bármikor mondhatják a jelöltek, hogy köszönik, ez nem ez ő világuk, és a közösség is mondhatja nekik bármikor, hogy a jelölt hivatása nem ide szól. A jelöltévet követi beöltözés és megkezdődik a noviciátus, a szorosabb értelemben vett újoncév, ami szintén egy esztendeig tart.
– Ezekkel a fiatalemberekkel már évek óta ismerkedünk – fogalmazott a provinciális. – Az előző évet jelöltként a szegedi kolostorunkban töltötték. A jelöltév egyfajta kölcsönös ismerkedés. A fiatalemberek ismerkednek a rendi közösséggel, a rend pedig velük. Ilyenkor latolgathatják, hogy tényleg ez-e az ő saját útjuk, valóban ebbe a közösségbe akarnak-e belépni. Az év folyamán bármikor mondhatják a jelöltek, hogy köszönik, ez nem ez ő világuk, és a közösség is mondhatja nekik bármikor, hogy a jelölt hivatása nem ide szól. A jelöltévet követi beöltözés és megkezdődik a noviciátus, a szorosabb értelemben vett újoncév, ami szintén egy esztendeig tart.
Ilyen a habitusuk
A habitus szóval illetik a szerzetesi öltözetet, amit az emberi karakter külső megjelenésére használnak. Amikor habitust ölt magára a szerzetesnövendék, akkor ezzel kifejezi, hogy leveti a régi embert, és magára akarja ölteni az újat. Egy új életet kíván kezdeni, mégpedig Szent Ferenc nyomdokain, aki egy darócruhát öltött magára, egy kötelet, vagy ahogy a szerzetben nevezik, kordát kötött a derekára és egy kapucnit viselt. Ilyen volt a 13. században a koldusok ruhája.
Az úgynevezett beöltözést a rendi közösség és a jelölt párbeszéde előzi meg, akit megkérdeznek, hogy mit kér a rendtől. Azt kéri, hogy bekapcsolódhasson a szerzetesek életébe, hogy elkezdhesse a tanulási, azonosulási folyamatot. A rendtagok a befogadással vállalják, hogy türelmet tanúsítva bevezetik a novíciusokat a szerzetesközösség életébe. Az újoncév alatt a novícius igyekszik úgy élni, mintha teljes egészében átadta volna magát a rendnek.
Megtudtuk: a noviciátus néha fájdalmas elválások helyszíne. Aki megmarad, aki kitart szándéka mellett és az elöljárók is alkalmasnak találják, ideiglenes vagy más szóval egyszerű fogadalmat tesz. Az ideiglenes fogadalmat évente megismétlik a szerzetesek, amíg örökfogadalmat nem tesznek, legkorábban a beöltözés után öt évvel. A végső elköteleződés, vagyis az örökfogadalom előtti években megmarad a szerzetes szabadsága a döntés megváltoztatására.
Így zajlik a fogadalomtétel
Az első fogadalomtétel szentmise kertében történik. A rend elöljárója egyesével szólítja ki azokat, akik fogadalmat kívánnak tenni. A fiatal testvér az elöljáró, de valójában Isten elé térdel. Amikor az elöljáró kezébe helyezi a saját, összetett kezét, képletesen fizikailag is átadja ezzel magát. A saját testét, a saját személyét bízza rá erre a közösségre, végső soron Istenre. Vagyis a szerzetes ezzel a mozdulattal azt fejezi ki, hogy itt már nem a saját akarata a döntő, hanem Istennek az akaratába illeszti bele a saját életét. Ebben a testtartásban mondja ki a tisztaság, a szegénység és az engedelmesség hármas fogadalmát, amit évente megismétel, míg el nem jut az örökfogadalomig.
– Az örökfogadalom hasonló elköteleződést kíván, mint a házasság – mondta a tartományfőnök. – A különbég az, hogy ebben az esetben valaki nem egy másik ember mellett dönt egy életre, hanem Isten és a ferences rend melletti kötelezi el magát.
Nem kell papnak lenni
A most fogadalmat tévők sem éppen tinédzserek. Egyre gyakoribb, hogy már diplomás fiatalemberek kérik felvételüket. A szerzetesek lehetnek papok is és laikus testvérek is. A ferences élet alapszándéka együtt élni Krisztussal és Szent Ferenc nyomdokain járni. A rendalapító és a regula szándéka alapján a testvérek végezhetnek bármilyen kétkezi munkát, taníthatnak, lehetnek sekrestyés, portás, nyomdász, oltárépítő szerzetesek, űzhetnek minden olyan foglalkozást, amihez nem tapad bűn. Maga Szent Ferenc, a rend alapítója sem volt pap. A kommunizmus negyven éve alatt ferences Magyarországon csak az lehetett, aki a papságot és a tanárságot is vállalta, mert a hatalom gyakorlóinak szemében csak a két gimnázium (Esztergom és Szentendre) indokolta a rend létjogosultságát.
– A 110 magyarországi ferences közül 92 pap. Egyébként is a Jóisten dönti el ezeket a kérdéseket. Ő adja a hivatást, és ha azt akarja, hogy ennyi legyen, akkor ennyi van. Csak a szabad lélekkel vállalt hivatás lesz egy életen át élhető – fogalmazott a vezető.
Szerdahelyi Csongor
2011-09-02 21:30:00
forrás: mindennapi.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése