A legszigorúbb, de örömmel vállalt böjti nap volt

karácsony böjtje (lat. ieiunium gaudiosum, 'örvendező böjt'): december 24-e, →karácsony vigíliájának, Ádám és Éva napjának neve a népnyelvben. - Ősi hagyomány szerint 24-én éjfélig tartó →szigorú böjti nap volt (CIC 1917:1252.k., 2.§). XXIII. János p. (ur. 1958-63) 1959. XII. 3: engedélyezte a böjt elővételezését XII. 23-ra. VI. Pál p. (ur. 1963-78) 1966: Poenitemini kezdetű, a böjti fegyelmet rendező konstitúciójával a XII. 23-24-i böjtöt megszüntette. E rendelkezést a MKPK 1966. XII. 13: léptette életbe. - A ~nek neve az északi csángóknál karácsony szenvedje, Istensegíts székelyeinél karácsony szenvedeje (röviden szenvedeje), Andrásfalván szenvedejeeste, a bukovinai eredetű Székelykevén szenvedeeste, egyes helyeken karácsony szombatja (ha nem is erre a napra esik), Szakadát szebeni ev. m. faluban ünnep szombatja. A →szenteste szó városokban, főként a Dunántúlon született, a ném. 'heilger Abend' tükörfordítása. - →Hamvazószerda és →nagypéntek mellett ~ a legszigorúbb, de örömmel vállalt böjti nap volt (innen lat. neve: gaudiosum, 'örvendező' böjt). Régebben főként az öregek egész nap són, kenyéren, vízen böjtöltek (esetleg még nyers, olajba áztatott savanyúkáposztát ettek). Este, az ünnepi, →karácsonyi asztalra is csak növényi eledel került (hal se). - ~ két ünnepi mozzanatot foglal magában, amelyet az Egyh. liturgikus körültekintéssel kapcsolt össze. Egyrészt bibliai ősszüleinknek, Ádámnak és Évának nevenapja, emlékezete a karácsonyi misztériumjáték és ünnepi szimbolika forrása (→paradicsomjáték). Másfelől az ÓSz megváltatlan világából, Ádám és Éva örökségéből az új Ádám fogadására, egyúttal a halott természet életre igézésére, a kezdődő új esztendőre, továbbá az emberi megújulásra való előkészület, vigília archaikus emberi követelményei szerint, de szakrális-liturgikus értelemben is. Gazdag szokásvilága a vendégvárásra vezethető vissza. Szeged-Alsóvároson, Törökkanizsán kissé nyitva hagyták az ajtót, hogy a Kis Jézus be tudjon jönni, ne találjon zárt ajtóra és zárt szívekre. Az egész ünnepi előkészületet áthatja az érkező Vendég várásának öröme: sütés-főzés, a karácsonyi asztal és az ajándékok elrendezése, a jószág ellátása, egyes vidékeken a hajlék kimeszelése, fölszentelése.

forrás: katolikus lexikon