Miben rejlik a Szent Szűz szépsége?

Szűz Máriáról. Mária a "szép szeretet Anyja". Ezzel a jelzővel is szokták illetni. A Sirák fia könyvének egyik mondata így szól: „Én vagyok a szép szeretet és a félelem, a megismerés és a szent remény anyja”. (Sir 24,24) (Ez toldalék bizonyos fordításokban.)

Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspök sokat elmélkedett erről a témáról. Miben rejlik a Szent Szűz szépsége?

 A szentéletű püspök így fogalmaz: "Az Istenközelség. Minden lélek annyiban nagy és szép, amennyiben Istenhez közel áll s e közelségét érzi s élvezi." "Ő az első szőlővesszeje annak a tőkének, - első virágos vesszeje a megtestesülés titokzatos gyökerének; azért az isteni szeretet és élet benne adja ki legigézetesebben erejét."

 "Harmadik jellege nőiessége, kelleme; e vonásokat az biztosítja, hogy van egy szerelmes gyermeke, egy s egyetlen. A boldog szeretet kedvessé s szelíddé tesz; a kellem, a gratia, a szelídség virága. Ahol Isten gyermekszemekből néz édesanyja szemeibe, ahol a Végtelen gyermekdadogásban szólal meg: ott az anya arca okvetlenül magán hordozza a legmélyebb boldogság s a legszebb kellem kinyomatát; édes lesz. Az egyház érzése ezt kitalálta; azért mondja: «illos tuos misericordes oculos...!»" - írja még mindig Prohászka.

A Szent Szűz arcáról elmélkedve a püspök felidézi a mennyei jegyesség gondolatát, valamint azt, hogy "rajta pihen az isteni szeretetnek hajnali sugára". Isten templomává vált a Szűzanya. Az ő "lényén valami mennyei derű ömlik el, az Isten különös gondviselése, mely «scuto bonae voluntatis» szeretetének fényből s napsugárból szőtt pajzsával oltalmazza őt. Ő más klímának gyermeke; fölötte más csillagok járnak! Az elesett világ, még szentjeinek világa is, egy rombadőlt mennyország árnyékában állnak, felhős fölöttünk az ég; az ő ege derült. Az ő üdesége nem a letört virág szépsége. Klíma, fény, üdeség tekintetében, neki különleges világa van. Amennyit el bír nyelni az Istenszeretet hevéből, amennyi napsugár kell a belefektetett energiáknak, annyit nyer. Benne a természet a maga meg nem szentségtelenített eredeti pompájában lép föl s kegyelmének mértékét a szentekéhez nem hasonlíthatni. Ezt a szép lelket különálló gondviselés vezeti s az isteni remeklés ez új paradicsomának külön oltalmazó cherubja, külön őrangyala van. Ki ne vágyódnék látni őt? ki ne kérné forrón: «ostende mihi faciem tuam!» mutasd meg nekem arcodat!"

Elmélkedését így zárja: "Istennek öröme van a szent Szűzön. Öröme az a mély, csendes öröm, melyet az Írás «laetitia», - «deliciae»-nek nevez. A szent Szűz lelke Isten gyönyörűségének kertje, paradeisos."
Szent Josemaría Escrivá Az út című könyvében ezt írja: "A Boldogságos Szűz Mária, a ,,szép szeretet anyja'', békét teremt szívedben, ha bizalommal fordulsz hozzá, mikor nagyon is érzed, hogy húsból és vérből van." (504.)