A ferences jelenlét a Mátra-vidéki városban a 14. századig nyúlik vissza. A szerzetesek kolostorában található hazánk legrégebb óta folyamatosan működő könyvtára, ebből fakad a gyűjtemény páratlan művelődéstörténeti jelentősége. Felbecsülhetetlen értékű ritkaságai vannak, amelyek restaurálása és az állomány nagyközönségnek történő bemutatása a 132 millió forint összköltségű turisztikai célú pályázat révén lehetővé válik.
A pályázati pénzből a középkori épületegyüttes egyéb értékei is megújulnak. Megszépül a kolostor kvadruma, ahol gyógynövénykertet alakítanak ki és díszkutat emelnek a város ferences vértanúja, Kiss Szaléz emlékére, akit koholt vádak alapján 1946-ban kivégeztek.
A felújítás a kolostor egyik szárnyában működő Autista Segítő Központot is érinti. Méltó emlékhelyet alakítanak ki továbbá a templom kriptájában eltemetett kuruc vezér, Vak Bottyán tiszteletére. A felújítási, korszerűsítési és akadálymentesítési munkálatok a szentélyt, a templomhajót és a gótikus sekrestyét, valamint annak háromszáz éves műemlék bútorzatát is érintik.
Szerdahelyi Csongor
Ferences Sajtóközpont
Ez hazánk egyetlen épen maradt középkori eredetű, ferences kolostori műemlék könyvtára. Már a XVI. században jelentős könyvgyűjteménye volt: Arisztotelész, Vergilius, Ovidius, Livius, Erazmus stb. műveiből. Az egyházi, hitéleti tárgyú kiadványok mellett kódexek, természettudományi, történelmi, irodalmi és egyéb nyomtatványok gyűjteménye is. A XIX. században kb. 5000 kötet került a könyvtárba. Távolabbi országokból, sőt más kontinensekről is kerültek ide könyvek. Ezen könyvritkaságok gyűjteménye egy ferences történeti kiállítással együtt jelenleg is megtekinthető.
Még az 1600-as évek második felében, de legkésőbb 1718 és 1721 között alakították ki a most felfedezett gyóntatófülkét.
Tudományos ritkaságra akadtak Gyöngyösön
A Sarlós Boldogasszony ferences templom és kolostor Gyöngyösön a városlakók nyelvén a „Barátok temploma". A felújítási munkálatok közben itt bukkantak rá egy régi gyóntatófülkére, Magyarország egyetlen ismert téglából készült gyóntatófülkéjére. Két fülkét is találtak, amelyek felfedezése „tudományos szenzációnak ígérkezik” – mondta Harsányi István, a ferences rend főépítésze.
A gyóntatófülkéket még az 1600-as évek második felében, de legkésőbb 1718 és 1721 között alakították ki, amikor a templomot bővítették. A félkörívben záródó fülke, amelyben téglából kialakított pad található, éppen akkora, hogy egy testesebb szerzetes is kényelmesen elhelyezkedhet benne. Hátát a falnak támaszthatja, és a fejénél jobbra és balra lévő, mívesen kialakított, hosszúkás réshez illesztheti fülét. A szerzetes „biológiai lenyomata”, vagyis a falnak dőlő fej és test alakja ma is tökéletesen kivehető a mészfestésű falfelületen.
MTI fotó: H. Szabó Sándor
A gyöngyösi ferences plébániatemplom és kolostor impozáns épületegyüttesét a késő középkorban, a 14. század második felében építették. A templom főbejárata melletti díszes kolostorkapun jutunk be a déli traktusba, ahol az emeleten, eredeti helyén, a felbecsülhetetlen értékű Ferences Könyvtárban 16 ezer kötetes, ősnyomtatványokban gazdag anyag található.
Forrás: Kossuth Rádió | 2011. szeptember 25.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése