Magasztaljon szívem...

Az „angyal” szó tisztséget jelent, és nem természetet

Nagy Szent Gergely pápának az evangéliumokról mondott szentbeszédeiből

(Hom. 34, 8-9: PL 76, 1250-1251)

    Tudnunk kell, hogy az „angyal” szó tisztséget jelent, és nem természetet. A mennyei hazának ezek a szellemi lényei ugyanis természetük szerint mindig szellemek, viszont egyáltalán nem mindig lehet angyaloknak nevezni őket. Valójában csak akkor „angyalok”, vagyis küldöttek, amikor valamilyen isteni üzenetnek közvetítői. Azokat, akik kisebb jelentőségű üzeneteket hoznak, nevezzük angyaloknak, azokat pedig, akik fontosabb üzeneteket adnak át, főangyaloknak.
    Ezért van az, hogy a Boldogságos Szűz Máriához nem akármelyik angyalt, hanem Gábor főangyalt küldte Isten: úgy illett, hogy erre a szolgálatra főangyal jöjjön, hiszen a legfontosabb üzenetet hozta.
    A főangyalokat az említett okból külön névvel is megjelöljük; a szavak jelentése ugyanis feltárja, hogy működésükben mire is van leginkább adottságuk. Abban a szent országban a mindenható Isten színelátása tökéletessé teszi a tudást; ott tehát ki-ki nem azért kap saját nevet, mintha név nélkül nem lenne ismeretes a személye, hanem azért, mert amikor valamilyen szolgálat ellátására hozzánk jönnek, ennek a küldetésnek megfelelő nevet viselnek. Ezért az egyikük neve Mihály, „Ki olyan, mint az Isten?”; a másiké Gábor, „Isten ereje”, a harmadiké pedig Rafael, „Isten orvossága”.
    Tudomásunk szerint valahányszor csodálatos hatalmat kell kifejteni, Mihály kap küldetést, hogy tevékenységéből és nevéből egyaránt kitűnjék: senki sem tehet olyan nagyszerű dolgokat, mint amilyeneket Isten megtehet. Éppen ezért van megírva, hogy az ősi ellenség Mihály főangyallal fogja végső csatáját megvívni. Ezt Szent János réven tudjuk: Akkor nagy harc támadt Mihály főangyallal (vö. Jel 12, 7), tudniillik amikor a világ végén a maga erejére hagyja Isten a bukott angyalt, és letaszítja végleges kárhozatába. Ő az az ősi ellenség, aki gőgjében hasonló akart lenni Istenhez, mondván: Én az égbe megyek föl, az Isten csillagai fölé állítom trónomat, hasonló leszek a Fölségeshez (Iz 14, 13).
    Ugyanígy, azért küldte Isten Szűz Máriához Gábort, mert az ő neve: „Isten ereje”. Krisztust jött ugyanis hírül adni; aki a láthatatlan világ gonosz hatalmasságainak a letörésére kegyes volt nyomorúságos külsőnkben megjelenni; ugyanakkor erős Istenként és győztes harcosként is jött e földre, és ezért jelentette be az „Isten erejé”-nek nevezett angyal.
    Végül, Rafael nevének jelentése: „Isten orvossága”. Ennek az a magyarázata, hogy amikor gyógyító beavatkozással megérintette Tóbiás szemét, megszüntette a vak emberre borult sötétséget. Természetes tehát, hogy akit Isten gyógyítás céljából küld, az méltán viseli az „Isten orvossága” nevet.

Magyarok Nagyasszonya

Bíró László: a válságba jutott embernek közvetítjük az Egyház tanítását

Hogyan tehetjük családbaráttá a környezetet; megtaláljuk-e a helyes utat a hamis tolerancia és a rigorozitás között a házasság felbonthatatlanságáról beszélve – fogalmazta meg Bíró László püspök az idei őszi családpasztorációs papi találkozó főbb kérdéseit.  A Leányfalun tartandó találkozóra még lehet jelentkezni.

Szeptember 24. és 26. között lesz a családpasztorációs papi találkozó Leányfalun a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban.

A találkozó egyik kiemelt kérdésköre a magyar társadalom családbaráttá formálása. A magyar jogalkotásban az utóbbi években több olyan kezdeményezésnek vagyunk tanúi, melyek célja a társadalom családbaráttá válása. Bíró püspök szerint örülhetünk annak az értékszemléletnek, amit a magyar jogalkotás ebben a kérdésben követ.

A családpasztoráció egyik nagyon fontos kihívása foglalkozni a házasság területén kialakult mai viszonyokkal. Válaszolni kell az egyházi törvényeknek nem megfelelő házasságok, az újraházasodás, a csonka családok problémájára. Az irgalmasság pasztorációja téma érinti ezeket a viszonyokat. Bíró László püspök rámutatott: a Vatikán is kiemelten kezeli az ezen kihívásokkal való foglalkozást. A családreferens püspök szerint a házasság felbonthatatlansága nem pusztán jogi probléma, hanem antropológiai és szentségi dimenzióban kezelendő. Fontos megtalálni azt a módot, hogy jól kommunikáljuk az Egyház tanítását a válságba jutott ember felé. Az irgalmasság vezessen minket; tudnunk kell, hogy az igazság a szeretettel együtt képes hatni – mondta Bíró püspök. Azt az utat keressük, ami az irgalmasság jegyében a hamis tolerancia, az engedékenység és a rigorozitás két szélsősége között halad.

A találkozó harmadik nagy témaköre előremutat, a hit évére való felkészülés.

Időpont: 2012. szeptember 24-26.

Helyszín: Szent Gellért Lelkigyakorlatos Ház, 2016 Leányfalu, Móricz Zsigmond u. 141.

„Magyar Kurír”: forrás

zalaegerszegi ferencesek

forrás: Martinus 2009 február

"Ez a könyv lett az én legfontosabb könyvem is"

Forrás: Martinus 2008 szeptember

Személyes találkozásra hívni a virtuális egyetemistát

Beszélgetés Pálfai Zoltán leköszönő egyetemi lelkésszel

„A tömegegyetem és az információs társadalom által meghatározott fiatalok világában a hangsúly egyre inkább a személyes megszólítás őszinteségén, valamint az egyén és közösség hitelességén van. Örömmel mondhatom, hogy vannak egyetemisták, akik felismerik az Egyház közösségi arcát, s készek is tenni annak előmozdításáért" – mondta Pálfai Zoltán, Paffy, a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészséget 2003-tól vezető lelkipásztor. Az egyetemi lelkész az idei tanévtől makói plébánosként folytatja munkáját. A távozót a közel 10 év tapasztalatáról kérdeztük.

Mit tekintett legfontosabbnak lelkészi szolgálatában?
Számomra éppolyan jelentőséggel bírt a személyes jelenlét, a megtalálhatóság és megszólíthatóság, mint a bátor megszólítás és az aktív részvétel ott és abban, ami az egyetemistáknak fontos. Mivel az egyetemi lelkészség kisközösségek hálózatából épül fel, arra is figyelmet fordítottam, hogy közvetlen, egyetemistákból álló segítőimmel, az ún. Lelkészségi Tanáccsal, valamint a kisközösségek vezetőivel rendszeres kapcsolatot ápoljak. Igyekeztem folyamatosan szem előtt tartani azt a példát, ahogyan Jézus a tizenkettővel törődött.

Hogyan közelíthető meg leginkább az egyetemista korosztály és mire kell helyezni a hangsúlyt a velük való kapcsolatban? 
Általános recept nincs. A lelkészség tizenöt éves tapasztalata, a Szegedi Tudományegyetem felépítése, s talán leginkább a bolognai rendszer bevezetése határozta meg hozzáállásunkat a fiatalokhoz. A hangsúly két szóban foglalható össze: közösség és jelenlét. Vagyis kisközösségekbe hívtuk őket, mert magunkévá tettük az egyház meggyőződését: a hit nem magánügy; együtt lehet igazán megélni és továbbadni. Arra törekedtünk, hogy a lelkészség életébe már bekapcsolódott fiatalok legyenek apostolai azoknak, akik még távol vannak az Egyháztól. Saját kortársaira jobban hallgat a fiatal, mint egy felülről jövő, személytelen hangra. Másrészt egyénileg és közösségileg olyan jelenlétre törekedtünk az egyetemi életben, ami egyszerre aktív, figyelemfelkeltő és meghívó jellegű.  Így például lelkészségünk erősnek mondható a szociális elkötelezettség terén.  Jól működik a hajléktalan- és a börtönlátogató csoport, fontos esemény a Szolidaritás Éjszakája, és keresztszülő programba is bekapcsolódtunk. Az egyetem oktató-nevelő munkájában való részvétel, így az általánosan művelő kurzusok szervezése, az oktatókkal való kapcsolattartás is lényeges. Dolgozunk az ökumenizmus előmozdításán. Sok színes programot kínálunk, és aktív a honlap- és facebook tevékenység.  Összességében azt mondhatom, hogy a tömegegyetem és az információs társadalom által meghatározott fiatalok világában a hangsúly egyre inkább a személyes megszólítás őszinteségén, valamint az egyén és közösség hitelességén van. Nem mondom, hogy mindig mindent ennek fényében tettünk, de tudtuk a célt, s úton voltunk feléje.

Mennyire volt igény a személyes kapcsolattartásra?
Azoknak a katolikus fiataloknak, akik egyetemi éveik alatt nem egyházi kollégiumban laknak Szegeden, elsősorban talán a Lelkes az otthonuk. Így - hála Istennek - igen sok barátság szövődött, sőt, vannak, akik itt találták meg életük párját is. Idén például nagy örömünkre öt egykori vagy jelenlegi lelkészségi párt eskettem, s kettő még hátra van! Igényelték és én is  fontosnak tartottam a személyes, lelki szinten való kapcsolattartást, így a szentgyónást, lelki beszélgetést. Kell a fiatalnak valaki, aki figyel rá, aki meghallgatja.

A jó itt nekünk érzése mellett mennyire volt lehetőség a hit elmélyítésére? Ennek milyen eszközei állnak közel a fiatalokhoz?
A kisközösségek vezetői erre mindig hangsúlyt helyeztek. A Szentírás, a szentek, a lelki írók terítéken voltak a kisközösségek heti rendszerességű találkozóin. A hit elmélyítésének egyik speciális közege volt például a katekumen csoport. Több évig kísértem őket, s úgy érzem, én voltam az, aki tanultam tőlük. Ajándék volt számomra minden egyes fiatal, akit valami módon megérintett a Szentlélek, s a katekumenátus folyamatában elvezette a hit egy-egy állomásához. A hit elmélyítésének fontos eszközei még a bentlakásos, hosszabb-rövidebb lelkigyakorlatok, melyekre mindig volt igény. Újra és újra rácsodálkoztam: habár az egyetemista rengeteget rohan, tele van órákkal, s mégis, valahol belül - igaz, sokszor kimondatlanul - megvan az igénye a megállásra, a csendre, a reflexióra. Nekem személyesen a szent három napi lelkigyakorlatok jelentették a legtöbbet, amit szintén az első lelkészségi évek szép hagyományaként folytattunk a Sacre Coeur nővérekkel. Azt tudtuk felkínálni, ami személyes életünknek is forrása, és hálás szívvel emlékezünk Isten tetteire, amit e csodálatos napok alkalmával a lelkekben végbevitt.

Milyen kérdések foglalkoztatják a fiatalokat, mennyire bizakodó a jövőképük?
Sajnos azt kell mondanom, hogy egyes diplomák elértéktelenedése, a magyarországi munkalehetőségek drasztikus csökkenése, valamint a gazdasági válság következtében történő elbocsátások és az egyetemi életet is érintő intézkedések igen sok fiatalt borúlátóvá és reménytelenné tettek. Sokan nem tudják vagy elvesztették azt a célt, hogy miért is tanulnak, mások húzzák-halasztják tanulmányi éveiket addig, amíg csak lehet, várva, hátha jövőre jobban el fognak tudni helyezkedni. Sokan választják a külföldi önkénteskedést vagy munkát hosszabb-rövidebb időre, hogy a diákhitelt ki tudják fizetni, vagy jövőjüket egy kicsit meg tudják alapozni. Fájlalom, hogy elmennek, de megértem őket, mert sokukon láttam azt a belső kínokkal teli keresést, amiben ilyenkor benne vannak. De nem szeretnék teljesen negatív képet festeni: az Istenbe vetett egyszerű bizalom, a közösség és a baráti kapcsolatok segítő, megtartó ereje sokak számára megvilágították azt az utat, ami a következő lépés megtételéhez épp elegendő volt. S nemde ezen az úton járunk mindannyian?
Trautwein Éva/Magyar Kurír

Látszik-e rajtam vagy rajtad?

forrás: Élő Víz Horváth István Zalalövő plébánosa

Ferences Klub minden hétfőn este 7 órától

Dátum: 

2012. 09. 17

2012. 09. 24

2012. 10. 01

Időpont: minden hétfőn, héttől
Helyszín:
pesti ferences templom 1053 Budapest, Ferenciek tere 3.

Ferences Klubot szervez a Ferences Család nem csak ferenceseknek, de a Ferences Család támogatásával minden héten hétfőn este 7 órától a pesti ferences templomban.

A Ferences Klub célja, hogy legyen egy olyan hely, ahol a fiatalok találkozhatnak, barátokra, ismerősökre lelnek, eszmét cserélnek az élet nagy kérdéseiről, előadást hallgatnak, növekedhetnek hitben, ferencességben, bölcsességben.

Minden estének része az imádság, a  közös vacsora, a különböző témájú előadás és a kötetlen beszélgetés.

További információ: http://klub.ferences.eu/index.html

Eger Fájdalmas Anya Búcsú 2012. évi programja

egri Fájdalmas Anya Servita Plébánia

Fájdalmas Anya Búcsú 2012. évi programja
Szeptember 14. péntek
17:30	Rózsafűzér ájtatosság	rózsafüzértársulat
18:00	Családok szentmiséje	plébános
Szeptember 15. szombat
10:00	Szentmise gyermekeinkért, unokáinkért	Varga József atya
12:00	Szervita Világi Rend tagjaiért és ++tagokért	Fülöp atya OSM
14:00	Via Matris (Mária keresztútja)	Servita nővérek
15:00	Betegek, öregek szentmiséje, szentkenet	Plébános atya
18:00	Búcsú előesti szentmise, körmenettel	Palánki Püspök atya
23:00	Keresztúti ájtatosság	ACR nővérek
24:00	Búcsún résztvevők elhunyt hozzátartozóiért	Balogh Gyula atya
Szeptember 16. vasárnap
5:00	Szentmise a szenvedélybetegekért	Szabó József atya
7:00	Szentmise a határon túlról érkező zarándokokért	Plébános
	Búcsúsok fogadása
10:00	Búcsú ünnepi szentmiséje a szabadtéri oltárnál	Kiss Rigó László püspök
	Körmenet után a kegytárgyak megáldása
12:00	Felnémetiek szentmiséje	Szabó J. B. pléb.
13:30	Hétfájdalmú rózsafüzér, Fájdalmas Anya litániája
14:00	Elbúcsúzás a Fájdalmas Anya egri szentélyétől	Plébános
	Kegytárgyak megáldása	Plébános
18:00	Búcsút záró Szentmise	Plébános